Fotó: MTI
A pártelnök amerikai látogatásának apropóját az adta, hogy idén Horváth
János, a Fidesz képviselője kapta a Truman–Reagan Szabadság Emlékérmet a
kommunizmus áldozatainak emlékét őrző washingtoni alapítványtól. A kitüntetés
átadására Orbán Viktor is elkísérte frakciótársát, és emellett több megbeszélést
folytatott amerikai közéleti szereplőkkel. Többek között találkozott George
Patakival, aki az amerikai elnök személyes felkérésére az Egyesült Államok
delegáltja az ENSZ-közgyűlésben, részt vett Washingtonban a Stratégiai és
Nemzetközi Tanulmányok Központjának egy kerekasztal-beszélgetésén. Találkozott
Arthur Schneier rabbival, a New York-i Park East zsinagóga főrabbijával, és
eszmecserét folytatott New Yorkban Richard Holbrooke volt amerikai
ENSZ-nagykövettel is.
Orbán Viktor útja során élesen fogalmazott a magyar külpolitikáról, miszerint
Washingtonból szemlélve érthetetlen a magyar kormány Oroszország-politikája és
az, hogy Budapest továbbra is a „Nyugat és Kelet közötti híd” szerepet szánja
Magyarországnak, miközben az ország NATO- és EU-tag. „Mi nem híd vagyunk, hanem
hídfő, méghozzá a nyugati oldalon” – szögezte le Orbán Viktor, aki szerint
Magyarországnak egyértelműen úgy kell építenie kapcsolatait, hogy hazánk a NATO
tagja, a nyugati katonai biztonsági rendszer része, melynek Oroszország viszont
nem része.
Az elmúlt hónapokban a Fidesz külpolitikájában látványosan észrevehető a Putyin
vezette Oroszország bírálata. Orbán Viktor az energetikavita kapcsán többször
beszélt arról, hogy nem szeretné, ha Magyarország a Gazprom legvidámabb barakkja
lenne, és az orosz érdekeltségű Kék Áramlat helyett az uniós fejlesztésű Nabucco
gázvezeték mellett tette le a voksát. Az idei 56-os megemlékezésen a „sorvasztó
keleti öleléssel” szemben a nyugati demokrácia „a szabadság, egyenlőség,
testvériség” eszméjét ajánlotta a „szabadságszerető magyaroknak”. Németh Zsolt,
az Országgyűlés Külügyi és a Határon túli Magyarok Bizottságának fideszes elnöke
a napokban arról értekezett, hogy a NATO-nak és Magyarországnak támogatnia kell
az Egyesült Államok kelet-európai rakétatelepítési programját (melyet
Oroszország kritikusan szemlél). Németh úgy fogalmazott, hogy Oroszország meg
akarja osztani Európát, majd szembe akarja fordítani Amerikával.
A Fidesz offenzívája még olyan területekre is kiterjed, mint Laborc Sándornak, a
Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának kinevezése, melyet a párt
szakpolitikusai azért támadnak, mert a titkosszolga hat évet tanult a moszkvai
Dzserdzsinszkij Akadémián, együtt a jelenlegi orosz hírszerzés vezetőivel.
A Budapest Analyses jobboldali külügyi elemző intézet ezzel kapcsolatosan
egyenesen azt állította, hogy a NATO-ban elvárás lenne a felívelő orosz
hírszerzői tevékenység visszaszorítása, amit ez a kinevezés veszélyeztet.
Egy vezető fideszes politikus azt állította lapunknak, hogy Oroszország újbóli
felemelkedésével az Egyesült Államok szempontjából újra fontos szerepe van a
közép-európai országoknak. Csehország, Lengyelország az amerikai rakétavédelmi
pajzs támogatása kapcsán egyértelműen az Egyesült Államok mellett tette le a
voksát, Magyarország azonban tavaly óta – Gyurcsány moszkvai és Putyin budapesti
látogatása óta – különutas politikát képvisel. „Az elmúlt időben az amerikai
diplomaták és a Fidesz vezetői közötti kapcsolat magasabb dimenzióba lépett” –
tette hozzá, emlékeztetve arra, hogy 1998 és 2002 között hűvössé vált a viszony.
A budapesti értelmiségben tartja magát az a nézet, hogy az Orbán-kormány idején
több hibát is elkövetett a magyar adminisztráció, ami miatt jegelődött a párt
amerikai kapcsolatrendszere. Ilyen volt például, hogy a kormány nem reagált
Kondor Katalinnak, a Magyar Rádió elnökének az amerikai nagykövet asszony
antiszemitizmus miatt aggódását brekegésnek minősítő megjegyzésére. Egy, az
Operaházban rendezett állami ünnepség során ugyancsak Nancy Goodman-Brinker
nagykövet asszonyt a nemzetközi protokolltól durván elütő helyre ültették. De a
hangulati elemeken túl a svéd Grippen vadászgépek vásárlása az amerikai F16-osok
helyett sem maradt nyomtalan a gazdasági patriotizmust képviselő amerikaiak
szemében. Szeptember 11-ét követően pedig a kormány – állítólag – nem kellő
súllyal határolódott el Csurka István otromba, Amerikát hibáztató
nyilatkozatától.
Bába Iván egykori külügyi államtitkár – a Fidesz külügyi kabinetjét vezette
évekig – ezen „problémapontok” egy részét túlzásnak tartotta, bár azt elismerte:
az F16-osok ügye hozzájárulhatott ahhoz, hogy hűvösebbé váljon a kapcsolat. Bába
szerint az, ami Oroszországban zajlik – a demokrácia sajátos értelmezése –,
valóban új helyzet elé állította az Egyesült Államokat, de Magyarországot is.
„Bár a Fidesz mindig is Nyugat-barát, atlantista párt volt, ez a helyzet
lehetőséget teremt arra, hogy ezt újra elmondja” – vélekedett Bába Iván. A
Fidesz mosolydiplomáciájára másutt is felfigyeltek: brit diplomáciai körökből
úgy tudni, hogy az Oroszországgal kapcsolatos éles bírálatok a „poszt-Litvinyekó
traumában” élő londoni politikusok fülében is édes muzsika.
2007. 11. 23. (XI/47)
