Ezek közül kiemelte a járulékokra koncentráló változatot, amely szerint az
adóterhelés szintje 200-250 milliárd forinttal, a GDP 0,8 százalékával
csökkenthető. „Az adócsökkentés önmagában nem csodafegyver, a foglalkoztatás
növeléséhez, a gazdaság élénkítéséhez nagyon sok eszköz párhuzamos, összehangolt
alkalmazására van szükség, például vállalkozásbarát fejlesztési politikára, a
fekete-szürke gazdaság kifehérítésre, fejlett infrastruktúrára, felelős
költségvetési politikára” – fogalmazott a miniszterelnök.
„A 38,5 százalékos magyar adócentralizáció nem kiugróan magas, közel van az
Európai Unió átlagához, ugyanakkor a munkaadó és a munkavállaló által együttesen
fizetett 49 százalékos járulékteherrel a legrosszabb pozíciót foglaljuk el,
tehát ezen kellene változtatni” – tette hozzá.
A csökkentésre fordítható összeg 200-250 milliárd forint, a kivitelezésre
Gyurcsány Ferenc három lehetséges, 2009-ben megvalósítható adóváltoztatási
koncepciót vázolt fel.
A járulékközpontú adóváltoztatás nettó hatása 200-250 milliárd forinttal
csökkenti az adóterheket, adóátrendezési hatása viszonylag csekély, növeli a
foglalkoztatást, gyorsítja a növekedést. Ez a javaslat a vállalkozásoknak, az
átlagos és átlag körüli keresetűeknek kedvez, semleges hatású az inflációra,
növeli a reálkereseteket és gyorsítja a gazdasági növekedést.
Egy másik koncepció, a személyi jövedelemadó csökkentésére összpontosító
adóváltoztatás 420 milliárd forint adómegtakarítást hoz, jelentős adóátrendezés
mellett a foglalkozatásra semleges hatású. A harmadik változat az úgynevezett
bérbruttósításra épül, és 250-300 milliárd forint adómegtakarítással jár,
miközben a foglalkoztatást csökkenti, kiugróan növelné a reálkereseteket, a
növekedést gyorsítja ugyan, de inflációs hatása van.
(Hetek Online)
Népszavaz az MSZP is
Az MSZP elnökségéből többeket meglepve jelentette be a miniszterelnök a párt
országos választmánya előtt, hogy párton belüli szavazást kívánnak tartani a
baloldali polgárosodás témakörében. A kérdések meglehetősen általánosak, nem
nagyon lehet rájuk nemmel szavazni. (Például: egyetértesz-e azzal, hogy az új
magyar polgárosodás támogatása érdekében a munkahelyteremtés legyen meghatározó
cél a kormányzati ciklus második felében.) A március 15 és 25 között
lebonyolítandó pártszavazást alapszervezetek taggyűlésein tartanák meg. Az
MSZP-ben többen úgy gondolják, hogy a miniszterelnök előre készül a március 9-ei
népszavazás utáni bizonytalan politikai helyzetre, hogy megerősítse a párton
belüli támogatását. Március végén egyébként „értékelő” pártgyűlést tervez az
MSZP.
2008. 02. 29. (XII/9)
