Két magyar párt megosztva 10 és 20 millió dollár közötti összeget kapott a
Gripen-döntés kapcsán – erről még novemberben adott hírt a New York Times,
CIA-forrásokra hivatkozva. Miután az értesülést több forrásból nem sikerült
megerősíteni, az amerikai külügy nem tartotta célszerűnek az információ
nyilvánosságra hozatalát. A kérdésben megosztottak azok az amerikai illetékesek
is, akik a Gripen kontra F–16-os ügyben a Népszabadságnak nyilatkoztak. Azzal
kapcsolatban ugyanakkor egybehangzóan vélekedtek – függetlenül a korrupciós
gyanútól –, hogy a döntésben nem a pénz, hanem a politikai szándék volt a
legfontosabb. Vagyis azzal, hogy a svédek mellett tette le a voksot, az
Orbán-kormány tudatosan elutasította az amerikai fegyveres erőkkel való
stratégiai együttműködést, és nem akarta NATO-missziókban az ország határain
kívül is bevethetővé tenni a magyar légierőt.
A 2001-es vadászgépbeszerzés kapcsán Washington nem titkoltan sokkal jobban
szerette volna, ha a magyar kormány az amerikai modellt választja. A vadászgépek
élettartama ugyanis hosszú, tehát az ilyen döntések 30 évre szóló stratégiai
szövetséget is jelentenek. A Gripenek eredeti felszereltsége nem is tette
lehetővé a NATO-akciók során elvárt légi utántölthetőséget, a gépeket csak a
Medgyessy-kormány idején aláírt szerződésmódosítás után tették alkalmassá erre.
Az egyik nyilatkozó szerint ez a módosítás – amely az eredeti, 108 milliárd
forintos költséget további több mint 100 milliárddal növelte – amerikai nyomásra
történt.
Tengerentúli vélemények szerint egyébként Magyarországnak és a szintén
Gripeneket vásárló Csehországnak nem is volt szüksége a modern vadászgépekre – a
költséges beszerzés helyett a pénzt a hadsereg reformjára és kommunikációs
eszközei modernizálására kellett volna fordítani.
A hazai politikai szereplők ugyanakkor a témának csak a korrupció vádjával
kapcsolatos vonatkozásait ragadták meg. A Fidesz szerint a korrupció nem a
szerződés megkötésekor, hanem annak jelentős értékű módosításakor történt.
„Egyre kínosabb, ahogyan a kormány megpróbálja elterelni a figyelmet arról, hogy
a svéd ügyészség 2003-tól indulóan nyomoz a svéd vadászrepülőgépekkel
kapcsolatos korrupciógyanús ügyekben – nyilatkozta Demeter Ervin volt
titokminiszter, nem említve azt a tényt, hogy a svéd államügyész elévülésre
hivatkozva jelölte meg 2003-at induló évként. Demeter szerint mindenki számára
világossá vált, hogy a polgári kormány mind nemzetbiztonsági, mind katonai, mind
pedig gazdasági szempontból az optimális döntést hozta meg 2001-ben.
Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár, a Gripen-beszerzés körülményeit vizsgáló
bizottság vezetője szerint ugyanakkor 2001-ben katonaszakmai, jogi és pénzügyi
természetű szabálytalanságok történtek. A jelentés egyik leghangsúlyosabb
megállapítása szerint pedig sem belső, sem külső kényszer nem volt vadászgépek
beszerzésére 2001-ben.
2008. 02. 08. (XII/6)
