Fotó: Somorjai László
Fél éve ülnek a pénzemen – felelte egy ügyfél a MÁV Biztosító irodája előtt
arra a kérdésünkre, hogy tud-e a társasággal kapcsolatos állítólagos
problémákról. Egy másik, valamivel bőbeszédűbb férfi azt mondta, egy hónapja
szeretne pénzéhez jutni, ám mindeddig sikertelenül: „Egy MÁV kötelező
biztosítással rendelkező illető összetörte a kocsimat, a hibát elismerte, és
adott betétlapot. Mivel új autóm van, csak márkaszervizbe vihettem javíttatni.
Felvették a kárt, de aztán közölték, hogy a biztosító állítja: a hibás sofőrnek
nincs érvényes biztosítása. Erre fel a vezető igazolta, hogy rendesen fizeti a
biztosítást, így már elvégezték a javítást. Arra azonban nem volt lehetőség,
hogy a számlát közvetlenül a MÁV-nak küldje a szerviz, ezért aztán nekem kellett
kifizetnem a háromszázezer forintot, majd benyújtottam az igényemet a
biztosítóhoz. Egy hónap telt el, de azóta sem értesítettek.”
Egy Toyota-tulajdonos autóját húsvétkor – tehát jóval a vita kirobbanása előtt –
törte össze egy MÁV-biztosítós ügyfél. A károsult szintén márkaszervizbe vitte
kocsiját, ahol a károkozó biztosítójának nevét meglátva azonnal közölték vele,
minimum három hónapot várnia kell. Vagy: javítassa meg az autót elő-Casco
biztosításra, akkor két hét alatt elkészül. A károsult élt a lehe-tőséggel,
csakhogy ehhez neki kellett befizetnie a kétszázezer forint önrészt. „A családi
nyaralásra tettük félre a pénzt, ezért nagyon mellbe vágott, amikor a
biztosítónál közölték: a MÁV-tól háromnegyed év múlva tudják behajtani, és
visszaadni a pénzemet.”
Körülbelül egy hónapja észleltük, hogy problémák vannak a MÁV Biztosítóval –
tájékoztatta a Heteket az egyik budapesti márkaszerviz kárrendezési vezetője.
Általános ügymenet, hogy a szerviz fut a pénze után – vagyis megjavítja az
autókat, majd utólag beszedi a pénzt az adott biztosítótól – ám a MÁV Biztosító
tartozása akkorára nőtt, hogy az ügyfeleik által összetört autókat csak akkor
adják vissza a tulajdonosnak, ha a biztosító kifizette a számlát. „A
végtelenségig nem tudjuk finanszírozni a javításokat” – mondta a kárrendezési
vezető, majd kérdésünkre annyit mondott: MÁV-os kintlévőségük tízmilliós
nagyságrendű. Ha ez igaz, akkor azok az autósok szenvedhetnek duplán kárt,
akiknek MÁV-biztosítással rendelkező vezető töri össze a kocsiját, hiszen vagy
hónapokig autó nélkül maradnak, vagy megelőlegezik a javítás egy részét, ez
esetben viszont hónapokig pénz nélkül maradnak.
„A 2000-ben alakult MÁV Általános Biztosító Egyesülettel (MÁV ÁBE) már 2005-ben
is voltak problémák, tavaly pedig kiderült: a 2006-os adatok alapján
tartalékhiánnyal küzd. A hiány egymilliárd forint” – mondta a Heteknek Binder
István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szóvivője. A MÁV
viszont éppen a 2005-ös évet tartja fordulópontnak: honlapjuk szerint akkor
értek el átütő eredményt a gépjármű-felelősségbiztosítások piacának
újrafelosztásában. Tény, hogy a MÁV a megszokottnál alacsonyabb áron kínálta
termékeit: egy középkategóriás, négyéves, fővárosi tulajdonosú autó éves „kötelezője”
akár húszezer forinttal kevesebb, mint más biztosítóknál. Binder szerint azonban
éppen ez vezetett a hiány kialakulásához: az olcsó „kötelező” miatt jelentősen
megnőtt az ügyfélkör, ám a bevétel nem fedezte a megnőtt ügyfélkör miatt megnőtt
káresemények árát.
Kiss Bálint, a MÁV ÁBE elnöke viszont azt állítja, lejárató akció folyik
ellenük, amit a nagy piaci szereplők kezdeményeztek, mivel a MÁV nem volt
hajlandó bekapcsolódni az úgynevezett „aktív kárrendezésbe”.
A kifejezés egy olyan megállapodásra utal, melyet a biztosítási piac három nagy
szereplője írt alá, és aminek következtében ezek a társaságok más biztosítók
ügyfeleinek a kárát is felvehetik, rendezhetik, majd később az ügyfél saját
biztosítójától behajthatják a számla összegét. Kiss elmondása szerint ez a
rendszer több ponton is jogszabályellenes, és sok kárt okozott a MÁV ÁBE-nek is.
Miután Kiss közölte az említett nagy piaci szereplőkkel, hogy a MÁV-ügyfelek
ilyen módon felvett kárát a MÁV nem rendezi, megindult ellene a lejárató akció.
Kiss a Heteknek azt mondta: a kampány célja a MÁV ÁBE meggyengítése, hogy azt
követően valamelyik nagy biztosító alacsony áron megvásárolhassa az egyébként
évek óta sikeres társaságot. A MÁV ÁBE elnöke cáfolta azt a felvetést is,
miszerint az „olcsó” áron kínált kötelező biztosítás miatt kerültek pénzügyi
problémába: egyrészt nem dolgoznak nyomott áron, hanem körülbelül a
hetedik-nyolcadik helyen állnak. Másrészt nincs pénzügyi problémájuk, hanem
rendelkeznek a PSZÁF által meghatározott „szükséges és elégséges” tartalékkal.
Arra a felvetésre, hogy miért kényszerülnek hosszú várakozásra olyan autósok,
akiknek MÁV-biztosított vezető törte össze az autóját, Kiss azt mondta:
amennyiben a károsult a MÁV Biztosítónál, vagy 220 partnerszervizük
valamelyikében jelentkezik, jogos kárigényét tizenöt napon belül rendezik.
A PSZF és MÁV ÁBE között kedd este lezajlott újabb egyeztetés után Binder István
PSZÁF-szóvivő a Heteknek azt mondta: úgy látja, kedvező irányú folyamat indult
el.
2008. 04. 11. (XII/15)
