Demonstráció Tatán
Szülők, diákok és tanárok ezer fős csoportja fáklyás felvonulással jelezte
hétfőn, hogy nem ért egyet a megyei önkormányzat azon döntésével, melynek
értelmében szeptem-bertől a Szeged-Csanádi Püspökség fenntartásába adnák át a
800 fős Eötvös Gimnáziumot. „Azért adunk szerenádot a polgármesteri hivatal
előtt, hogy kifejezzük az intézmény mögötti társadalmi összefogást, és az
önkormányzat megértse, a városnak kell ez az iskola” – mondta a felvonulás
szervezője, Lukács Csaba, mielőtt a gimnázium kertjében szimbolikusan elültették
a „remény fáját”.
Michl József, Tata fideszes polgármestere pogácsával kínálta a fáklyás tömeget,
de a demonstrálók nem érezték magukat ballagáson, ezért így figyelmeztették
egymást: „Ne vegyetek, etetés!”
„Tata kész átvenni a fenntartói jogokat, azonban a város költségvetése nem bírná
el a 800 fős intézményt, a létszámot 600 főben határoznák meg” – mondta a város
első embere, hozzátéve, hogy ha a megye kitart az egyházi átadás mellett,
hajlandók tudomásul venni a döntést, ám az épület tulajdonosaiként ellenőriznék,
hogy az Eötvös Gimnáziumban világnézetileg semleges oktatás zajlik-e. Az
államosítások előtt valóban a piaristáké volt a gimnázium, egy 1998-ban
megszületett döntés alapján azonban a magyar állam egymilliárd forintért
megváltotta azt a katolikus egyháztól, így újra a tatai önkormányzat diszponál
fölötte.
A folyamatábra szerint Komárom-Esztergom megyei önkormányzat kereste meg a
Szeged-Csanádi Püspökséget az iskola átadásának szándékával, mivel a központi
forráselvonások miatt a megyének nincs pénze a gimnázium jelenlegi formában való
működtetésére. Völner Pál, a megyegyűlés fideszes elnöke úgy kalkulál, hogy az
egyháznak való átadás és az ezzel járó kiegészítő normatíva megoldást jelenhet a
gimnázium jelenlegi nagyságának megőrzésére. „Az egyházi befolyás nem jelenti
azt, hogy az iskola formálja a diákok tudatát” – hűti a kedélyeket Völner, aki
bízik az iskolaműködtetésre amúgy is egymilliárd forintos alappal rendelkező
püspökségben.
„Tata városának és vonzáskörzetének lakóit megfosztják attól, hogy a gyermekeket
felekezeti érdekektől független gimnáziumban taníttassák. Tiltakozunk a
választási lehetőségek korlátozása ellen” – írják a tanárok nyilatkozatukban, és
több ezer szimpatizáló aláírást gyűjtöttek álláspontjuk mellé.
Tatai-Tóth András szocialista országgyűlési képviselő a témával kapcsolatos
parlamenti felszólalásában megkérdőjelezte annak a gyakorlatnak a
létjogosultságát, amely során a középfokú oktatás ellátásáért felelős megyei
önkormányzat úgy hárítja vissza anyagi terheit az állami költségvetésre, hogy
iskoláját átadja egy egyháznak. Ha ez a technika tömegméretűvé válik – így a
képviselő –, a Vatikánnal kötött államközi szerződés fenntarthatóságát kell
újragondolni. Tatai-Tóth egyetért a világnézeti semlegesség miatt aggódó
szülőkkel, amikor feltárja: az Eötvös Gimnázium katolikus fenntartásba
kerülésével a 40 ezer lakosú kistérség az egyetlen önkormányzati gimnáziumát
veszíti el. Református iskola egyébként van már egy, ám abban is többségükben
katolikus diákok tanulnak.
„A megyei és a városi közgyűlés tagjait sem tájékoztatták megfelelő időben a
tervekről” – állítja Kerti Katalin, a megyei közgyűlés liberális tagja, aki
szerint az előterjesztésekben nincsenek olyan pénzügyi adatok, amelyek
ismeretében megalapozott döntés hozható, a Fidesz többség azonban mindkét
testületben „keresztülnyomhatja” az elképzelést.
Pécsett egy éve, áprilisban nyújtotta be először kérvényét a püspökség, amelyben
az önkormányzati tulajdonú Belvárosi Általános Iskola épületéért cserébe
különböző, az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projectben is fontos szerepet
játszó ingatlanokat ajánlott fel az önkormányzatnak. Az ajánlatot, amelyet akkor
hangos és egységes szülői tiltakozás után a közgyűlés visszautasított,
februárban megismételték egy újabb ingatlannal megtoldva. Hosszas huzavona után
a városvezetés ismét nemet mondott a cserére.
Az iskola vezetése és a szülők a tervekről mindkét alkalommal csupán a helyi
sajtóból értesültek. Az azóta kirúgott igazgatónő elmondta, hogy véleménye
szerint nem vallásháborúról van szó, hanem egyszerű „ingatlanbizniszről”, amely
ellentétes a gyerekek érdekeivel. Pécsett élőlánccal vették körbe az iskolát a
diákok és szüleik, majd sajtótájékoztatón tiltakoztak az esetleges tranzakció
ellen.
„Egy nagy lélegzetvétellel, a Belvárosi Általános Iskola megszüntetésével nagy
lépést lehetne tenni a nullszaldós költségvetés irányába” – vallott Meixner
András oktatási ügyekért felelős alpolgármester a városvezetés takarékossági
terveiről. Azt a gondolatot, miszerint az EKF lebonyolításához szükséges
ingatlanok „zsarolási alapot” képezhetnek a püspökség kezében, mindkét érintett
fél visszautasította.
Az ajánlattevő pécsi püspökség indítékai gyenge lábakon állnak. A püspökséget
elvileg az iskolával szomszédos, egyházi tulajdonban álló Szent Mór iskola
mindeddig megoldatlan tornateremhiánya motiválta arra, hogy ingatlancserét
ajánljon az önkormányzatnak, ám később kiderült, hogy az éppen azért nem tudott
pályázati pénzből megépülni, mert az egyházi fenntartó megtagadta az önrész
kifizetését.
Fontos megemlíteni, hogy miközben a korábbi igazgatónőt a rossz gazdálkodás
vádjával távolította el a püspökség az iskola éléről, több szakértői vizsgálat
fényt derített rá, hogy az intézmény összes anyagi nehézségét a fenntartó által
visszatartott állami támogatások hiánya okozta.
Pécsi Rita pert is nyert az ügy során okirat-hamisítás vádjába keveredett
püspökséggel szemben. Egy, az iskolához közel álló szakértő szerint a háttérben
az áll, hogy a Belvárosi Iskola épületének megszerzésével felszabaduló Szent
Mórban a püspökség wellnessszállót tervez létrehozni. Ezt a hírt önkormányzati
oldalról sem cáfolták.