Kóka János olyat tett, amilyet szabad demokrata koalíciós politikus még nem:
korábbi fenyegetéseit beváltva felrúgta az SZDSZ–MSZP szövetséget. Hogy miért
is, arról eltérőek a vélemények. A kevés idealista szerint a szabad demokrata
elnök egyszerűen besokallt attól, hogy a szocialisták rendre felpuhítják a
reformokat. A pragmatisták viszont azt gondolják, Kóka saját túlélése miatt
választotta el a liberálisokat a baloldaltól. Abban azonban mindenki egyetért
(de a szocialisták leginkább), miszerint a koalíció építménye akkor kezdett
repedezni, amikor kétségessé vált, hogy szabályosan emelkedett-e pártelnökké
Kóka.
Ám a jelek szerint az SZDSZ a közelmúltat végképp eltörölte, már senki nem
beszél arról, hogy az egész ügy akkor kezdődött, amikor Kóka elrendelte:
vizsgálják ki, vajon négy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei álküldött szavazott-e a
szabad demokraták tisztújító küldöttgyűlésén. A kutakodás gyors volt, de nem
alapos.
A Kóka bizalmi emberének számító Jüttner Csaba Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei
elnök vette górcső alá a küldöttgyűlés jelenléti íveit, talált is négy fiktív
aláírást a megyéből, s azt is kiderítette, hogy a szignók tulajdonosai
valószínűleg Kóka riválisát, Fodor Gábor környezetvédelmi minisztert támogatták.
Ám Kóka nem triumfálhatott, pár nap alatt kisült, hogy Jüttner megyéjében is
akadnak álküldöttek, majd jött a kegyelemdöfés: az Index megszámolta a
küldöttgyűlés jelenléti ívein szereplő aláírásokat, s megállapította, hogy az
urnákban 26-tal több voks lapult, mint ahányan felvették a szavazólapokat.
Felpörögtek