Szilvásy György titokminiszter (képünkön) szerint a módosításra azért volt
szükség, mert rövidesen 2000 milliárd forint uniós pénz érkezik az
önkormányzatokhoz, amelyet a kormánynak kötelessége megvédenie, ezt várja el
tőle az Európai Unió is. A módosítás előkészületei már egy éve elkezdődtek,
ekkor pedig nem tudhatták, hogy az SZDSZ kiszáll a koalícióból. Ráadásul a
nemzetbiztonsági védelem lehetőség, és nem kötelezettség az önkormányzatok
számára.
Az eredetileg 1998-ban a Horn-kormány által elfogadott határozat értelmében a
nemzetbiztonsági szolgálat a fontos állami és gazdálkodó szervekkel és
intézményekkel megállapodva látja el az objektumok védelmét, ehhez a törvényben
meghatározott nyílt és titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit
használhatja fel. A jogszabályban szereplő, konkrét szerveket és intézményeket
tartalmazó listát az évek folyamán – a nemzetbiztonsági kockázatokat figyelembe
véve – többször is módosították. Az önkormányzatok márciusban kerültek fel a
listára.
Demeter Ervin, az Orbán-kormány volt titokminisztere szerint 2004 óta érkeznek
uniós pénzek az országba, így nehezen érthető, miért most döntött a kormány a
védelmi kör kibővítéséről. Ráadásul – állítják a fideszes honatyák –
tisztázatlan a kormányhatározat születése is, hiszen annak körülményeiről
tudomásuk szerint Fodor Gábor leköszönő környezetvédelmi miniszternek sincs
tudomása.
Nyakó István, az MSZP szóvivője ugyanakkor úgy véli: a Fidesz azért ágál annyira
az önkormányzatok nemzetbiztonsági védelme ellen, mert így nem tudja folytatni a
közpénzek elszívását. A Fidesz kétmilliárdos adósságot halmozott fel, és ha a
hitelezők benyújtják a számlát, a párt lehúzhatja a rolót – véli Nyakó.
A szocialisták szerint a másik ok, ami „kivágta a biztosítékot” a Fideszben,
hogy az NBH új vezetője leváltotta a Fideszhez húzó titkosszolgákat.
A jobboldali Budapest Analyses elemző intézet többször sérelmezte, hogy
leváltották, illetve háttérbe szorították azokat a vezetőket, akiket a
Fidesz-kormány idején neveztek ki posztjukra. A moszkvai KGB-iskolában végzett
Laborc Sándor nemzetbiztonsági főnököt gyakorlatilag a kinevezése óta támadja az
ellenzék, sőt a fideszes képviselők nem is vesznek részt a nemzetbiztonsági
bizottság ülésén miatta. Az MSZP-ben régóta tartottak attól, hogy bizalmas
információk jutnak el a Fideszhez, és – legalábbis szerintük Laborc
kinevezésével – ez megszűnt. A fideszesek viszont ezt másként látják,
álláspontjuk szerint soha nem volt ilyen átpolitizált ez a terület, mint most.
Az ominózus határozat ugyanakkor a Fidesz-kormány alatt is hatályban volt. A
Népszava dokumentumokra hivatkozva azt állítja, hogy a korábbi Fidesz-kormány
úgy értelmezte a „védelmi” határozatot, hogy többek között a politikusok által
előszeretettel látogatott Tabáni Tenisz Centert is meg kell figyelni.
2008. 04. 25. (XII/17)
