„Magas szintű találkozók járultak ahhoz hozzá, hogy a rendőrség napján
ökumenikus istentisztelettel avassuk fel a főkapitányság imaszobáját” – számolt
be a Heteknek Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.
Múlt pénteken ugyanis a katolikus, református, evangélikus egyházak, valamint a
zsidó hitközségek képviselői jelenlétében a Teve utcai székházban megnyitotta
kapuit a rendőrség első olyan helyisége, ahol lelki menedéket találhatnak a
munkájukban elfáradt rendőrök.
Garamvölgyi szerint a szervezeten belül erre már évek óta volt igény, a tavalyi
év utolsó negyedévében pedig a történelmi egyházak vezetőinek mindegyikével
sikerült együttműködési megállapodást kötniük. Ökumenikus kezdeményezésről van
tehát szó, „felekezettől függetlenül bárki bemehet, aki úgy gondolja”.
Nem ilyen egyszerű a helyzet egy vallástörténész szemszögéből. A Heteknek
nyilatkozó Buda Péter úgy látja, hogy az ökumenikus imaszoba létrehozása nem
egyeztethető össze az alapvetően semleges állam elvével. „Akkor beszélhetnénk
szó szerinti értelemben vett ökumenikus vagy éppen világnézetileg semleges
jellegű intézkedésről, ha az összes egyház vezetőjének lehetőséget biztosítottak
volna a csatlakozásra. Itt azonban csak négy konkrét egyház képviselője jelent
meg” – értékeli a helyzetet a vallástörténész, aki szerint a rendőrségi
épületben egy szakrális teret hoztak létre a szoba „felszentelésével”, hiszen ez
az aktus nyilvánvalóan semmi más célt nem szolgál.
Garamvölgyi László szerint azoknak a rendőröknek az érdekében, akik nem a négy
hagyományos egyház, illetve az ökumenizmus keretein belül akarnák megélni
hitéletüket, minden „kisebbnek mondott egyháznak” lehetősége van a rendőrséggel
megállapodást kötni.
„Ha szigorúan nézzük, akkor az ökumenikus imaszoba semmiképpen nem egyeztethető
össze az állam-egyház szétválasztásának elvével. Emellett sérült a felekezeti
jogegyenlőség is, tehát kapásból két alkotmányos alapelv figyelmen kívül
hagyásának lehetünk tanúi” – mondja Buda Péter, figyelmeztetve, hogy valódi
veszélyt az jelent, ha ez a gyakorlat beépül a köztudatba vagy az állami
intézmények gyakorlatába. Ekkor ugyanis az emberek egyre kevésbé lesznek
érzékenyek a most sérült alapelvekre; később pedig a jogalkalmazás, a jogalkotás
is ennek jegyében módosulna.
„Az pedig már más kérdés, hogy miközben a rendőrségi nyomtatókban sokszor nincs
papír, a vezetőség miért épp egy nyolcmillió forintos imaszoba létrehozásán
fáradozik” – tette hozzá a szakértő.
2008. 04. 25. (XII/17)
