A belügyminiszter javaslata szerint 3 hónapra kizárják a közfoglalkoztatásból azt, akinek a gyermeke 30 igazolatlan óránál többet hiányzik az iskolából, vagy nem tartja rendben a lakókörnyezetét. Ez esetben a járási hivatal szabálysértési eljárást indít az érintett ellen, melynek keretében a közmunkából való kizárásáról – vagy kirúgásáról – az illetékes munkaügyi központ dönt, méghozzá az általános szabálysértési hatósággal együttműködve, amely felé az igazolatlan hiányzásokat az iskolaigazgatók feladata jelenteni. Egy családban csak egy segélyezett, illetve egy közfoglalkoztatott lehet, következésképp így a család egésze eleshet a jövedelemszerzés lehetőségétől.
A szeptember 1-jén hatályba lépő intézkedés a gyermekek védelmét erősíti – nyilatkozta Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője, hozzátéve: a törvénymódosítástól hasonló sikert várnak, mint ami szerinte a családi pótlék iskoláztatáshoz kötését kísérte. Az „iskoláztatási támogatásra” keresztelt családi pótlék sikere azonban megkérdőjelezhető: egyrészt statisztikák sem támasztják alá, másrészt az iskoláztatási feltételeket több ízben is módosították, melynek eredményeképp a kötelezettség egyre kisebb gyermekekre vonatkozott.
„A gyermek érdekében hozott jogszabály végső soron magát a gyereket sújtja, hiszen elveszi a szülőktől a jövedelemszerzés lehetőségét, különösen olyan vidékeken, ahol nincs más munkalehetőség” – mondta el kérdésünkre Kordás László, a Közmunkások Szakszervezetének főtitkára. Eddig az önkormányzatokra volt bízva, hogy a rendezett lakókörnyezetet a közmunkához kötött segély feltételéül szabják-e – általában nem nagyon éltek vele –, most ez központi előírássá vált. A főtitkár szerint a rendezett kertre vagy akár lépcsőházra vonatkozó elvárás önmagában nem abszurditás, de a megélhetést ellehetetlenítő szankciót súlyosan elhibázott döntésnek tartja. Ennél emberségesebb megoldás lenne, ha például – miként a szabálysértési esetekben a pénzbüntetés helyett szokás – közérdekű munkára köteleznék az illetőt. Már csak azért is, mert a közérdekű munka napibére 5000 forint, míg a közmunkáé alig 2000 forint. Kordás kifogásolja, hogy a többi munkavállalót miért nem állítják ilyen feltételek elé, szerinte indokolhatatlan a közmunkások diszkriminációja, így a minimálbértől eltérő, 49 ezer forintos fizetésük is, különösen akkor, amikor csak 5 százalékuk tud visszamenni az elsődleges munkaerőpiacra, ami egyre szűkül. Szerinte az is elfogadhatatlan, hogy egy foglalkoztatáspolitikai kérdést – nevezetesen, hogy ki kaphat közmunkát – a belügyminiszter döntsön el.
2008. 04. 11. (XII/15)
