hetilap

Könnyen lehet, hogy a rendszerváltás utáni magyar politikatörténet egyik
legnagyobb talánya marad, hogy ki(k) és milyen céllal szivárogtatták ki
Gyurcsány Ferenc 2006. május 26-án Balatonőszödön, az MSZP-frakció előtt
elmondott beszédét. A miniszterelnök „beismerő” szónoklata több hónappal később,
szeptember 17-én került nyilvánosságra egy jó mi­nőségű hangfelvételen. Bár a
szocialisták belső vizsgálatot indítottak az ügyben, összeesküvés-elméleteken és
városi legendákon kívül ma sincs más magyarázat a történtekre (lásd keretes
írásunkat).

„Azt nyilvánvalóan nem lehet megmondani, hogy ki fog-e valaha derülni Őszöd
titka. Ugyanakkor, ha ez meg is történne – mondjuk évek múlva egy „beismerés”
nyomán –, a témával kapcsolatos összeesküvés-elméletek vélhetően tovább
virágoznának” – mondta Dezső András, a Legendavadászat című könyv társszerzője.
Jó példa erre a Kennedy-gyilkosság, amelyről az alapos kutatómunkát végző
Warren-bizottság megállapította ugyan, hogy egy magányos férfi volt az elkövető,
ám ezt sokan a mai napig nem hiszik el.

Dezső András szerint a „legendagyártás” hátterében többnyire az áll, hogy az
adott eseményről vagy nincs hivatalos információ, vagy azok túl bonyolultak az
átlagember számára, illetve a „hivatalos forrást” manipuláltnak, hiteltelennek
tartják. Az is fontos szempont, hogy a „valódi magyarázat” illeszkedjen az adott
személy vagy szubkultúra világnézetéhez, és egyben igazolja is azt.

A politika ugyan nem az egyetlen, ám népszerű terepe az összeesküvés-elméletek
gyártóinak. Az egyik legmasszívabb hazai legenda az úgynevezett rózsadombi
paktum. E szerint 1989-ben egy budai villában magyar–szovjet–ame­ri­kai–izraeli
részvétellel titkos megállapodás született. A hazai részről a magyar katolikus
egyház és az izraelita hitközség egy-egy megbízottja, valamint öt magyar
politikai vezető által jegyzett paktumban többek között olyan lényeges
kérdésekben egyeztek meg, mint a békés átmenet, vagy a szovjet befolyás
fenntartása az átmentett kommunistákon keresztül.

Dezső András hangsúlyozta, a legendákat egyszerűségük mellett a bennük szereplő
valós elemek teszik hihetővé. Példaként említette Dávid Ibolya esetét, akiről a
2006-os választási kampány idején e-mailben terjedt el, hogy azért utazott
Ausztráliába, hogy drogos fia büntetőügyét elsimítsa, ami sikerült is neki,
„természetesen” a szocialista vezetésű Külügyminisztérium segítségével. „A
történetben annyi igaz volt, hogy az MDF elnökének valóban kint élt a fia, akit
meglátogatott. A hír elterjedése után hiába cáfolta a külügytől kezdve a
rendőrségig mindenki a sztorit – az tovább él” – mondta a szerző. Hozzátette: ez
az eset is jól mutatja, hogy az összeesküvés-elméleteket gyakran használják
egy-egy személy vagy csoport lejáratására.

Az elméletek forrása lehet a népnyelv – például, hogy az MTV-székház ostromát a
kormány szervezte meg – vagy akár egy politikus is (emlékezetes Dávid Ibolya
nyilatkozata az MSZP és a Fidesz állítólagos paktumáról, miszerint az állami
beruházások túlszámlázásának hasznából 70-30 százalékban részesülnek a két oldal
pártközeli cégei).

„Alapvető igényünk, hogy a körülöttünk vagy velünk zajló eseményeket,
folyamatokat átlássuk, a titkokra fényt derítsünk. Ha ehhez kevés az
információnk, vagy azok nem minket igazolnak, hajlamosak vagyunk kiegészíteni
azokat, vagy sajátos magyarázatokat találni rájuk” – világított rá a fentiekhez
hasonlóan az összeesküvés-elméletek lélektani hátterére Erős Ferenc, az MTA
Pszichológiai kutatóintézetének tudományos igazgató-helyettese. Hozzátette: ez
az igény akkor is erős bennünk, ha az adott esemény mögött nem rejlik konkrét
ok. Mint mondta, a leegyszerűsített elméleteket általában azok fogadják el
inkább, akik az adott témában kevésbé tájékozottak. A gyors terjedésükre adott
magyarázatok között pedig ott szerepel a média – főként az internet –, valamint
az a tény, hogy a közéleti társalgást – a viccekhez hasonlóan – jelentősen
megkönnyíti a városi legendák kitárgyalása.

Verziók Otilde szödre

Orosz lapokban jelent meg az a vélemény, miszerint az amerikaiak
szivárogtatták ki Gyurcsány beszédét, hogy így okozzanak belpolitikai válságot,
ezzel megakadályozva az orosz–magyar kapcsolatok fejlõdését, különös tekintettel
a Déli Áramlat gázvezetékre vonatkozó szerzõdésre.

A további verziók inkább belföldön keresik a kiszivárogtatók kilétét. Az egyik
álláspont szerint Gyurcsány belsõ riválisai, „régi szocik” voltak a tettesek,
hogy így akadályozzák meg a miniszterelnök szárnyalását, amely azzal fenyegette
õket, hogy végleg kiszorulnak az MSZP vezetésébõl. Egy, az Élet és Irodalomban
megjelent cikk, amely a miniszterelnök környezetét is feltüntette forrásként,
ezt a verziót sulykolta.

A kiszivárogtatáskor hallani lehetett olyan véleményeket, hogy a Fidesz állt a
„balhé” mögött, õk szerezték meg, vagy nekik adták el korrupt MSZP-sek a
kompromittáló felvételt. Ennek ellentmond, hogy nem Fideszhez közelinek számító
orgánumokban jelent meg az õszödi beszéd. Másrészt a Fidesznek nem állna
érdekében tagadnia, hogy ha megszerezték volna ezt a felvételt. Orbán Viktor azt
mondta (az Index szerint) egy belsõ beszélgetésen, hogy pénteken játszotta be
(vasárnap hozták nyilvánosságra) neki Kósa Lajos a felvételt, mikor éppen
repülõre szállt, de nem õk voltak az ügy kirobbantói.

Egy további verzió szerint – és ez az MSZP-ben is jelentõs „támogatóval
rendelkezik” – a miniszterelnök stábja szivárogtatta ki a beszédet. Egyrészt,
mert jónak tartották. A mai napig az a hivatalos álláspont a miniszterelnök
környezetében, hogy a rendszerváltás óta ez a legfontosabb (igazság)beszéd a
köztársaság életében. A kiszivárogtatás okára két indokot mondanak ennek az
elméletnek a hívei: 1. Gyurcsány stábja mindig is szerette váratlanul témákkal
és „fedõsztorikkal” meghatározni a közvéleményt. 2. Azt gondolták, hogy a Fidesz
megszerezte a felvételt és az önkormányzati kampány tetõpontján nyilvánosságra
akarja hozni, ezért meg akarták elõzni õket.

Ráadásul Orbán Viktor ekkortájt olyan cikkeket írt, amelyekbõl arra lehetett
következtetni, mintha birtokában lenne az „õszödi igazságbeszédnek”, miközben
csak szóbeszéd útján ismerte a Fidesz vezérkara az õszödön elhangzottakat. Mégis
sikerült egy „kettõs ügynökön” keresztül elhitetni az MSZP-vel, hogy
megszerezték a felvételt.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek