hetilap

Fotó: Vörös Szilárd

Kéri László a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (korábban főiskolán) évek
óta oktatja többek között a televíziós műsorvezetőket és szerkesztő riportereket
politikai ismeretekre. Ebből az „istállóból” került ki a mai kereskedelmi
televíziósok fiatal generációja, így többek között Batiz András, Kolosi Péter,
Marsi Anikó, Máthé Krisztina és Jáksó László.

Kéri László politológus immáron tíz éve rendszeresen tart beszélgetős,
borozgatós klubestéket a jelenlegi és volt diákjainak neves politikusok
társaságában. A „Kéri Klubban” már vendégeskedett Göncz Árpád, Medgyessy Péter
és Gyurcsány Ferenc is, legutóbb Orbán Viktor, akinek azt ígérték, hogy
kötetlenül beszélhet, mert e beszélgetésekről soha semmi nem kerül ki. Orbán,
aki Stumpf István politológussal érkezett, meglehetősen kedélyesen beszélt
elképzeléseiről, amiről már másnap tudtak újságírók, de Kéri László kérésére
elálltak a közléstől.

Ennek ellenére később az Index hozott le részleteket Orbán beszédéből, majd
később még pontosabban, árnyalatokra is kitérve a Hírszerző hozta nyilvánosságra
a Fidesz elnökének előadását.

Az újdonságot az jelentette, hogy a Fidesz elnöke a pártja korábbi általános és
homályos ígéretein túllépve, a helyzetértékelésen túl meg­lehetősen konkrétan
vázolta a jövőre vonatkozó elképzeléseit. Érdekes, hogy Horn Gyulát dicsérte,
pragmatikus, taktikus és előrelátó politikusnak nevezte, aki hatalmának legfőbb
pillérét az inaktívakra építette. Összekacsintott velük, például úgy, hogy nem
firtatta a kormány a rokkantnyugdíjasok jogosultságát.

Ő miniszterelnökként viszont az aktívakra támaszkodott, például a vállalkozókat
támogató Széchenyi-tervvel, vagy a családtámogatási rendszerrel, vagyis azokat
preferálta, akik dolgoztak és már volt némi vagyonuk. Meglátása szerint „a
jelenlegi miniszterelnök” azzal követett el hibát, hogy felrúgta a Horn
Gyula-szövetséget, de nem kötött újfajta szövetséget más társadalmi rétegekkel.
Ezt Orbán idióta („hülye, idióta, lássuk be”) magatartásnak minősítette (amiért
később egy újságcikkben részben bocsánatot kért, mondván, kicsit túlzó volt a
jelző).

A 2002-es vereség oka szerinte az volt, hogy hibás stratégiát követett a Fidesz.
Arra játszottak, hogy az általuk preferált aktív réteg legyőzi majd a baloldali
bázist, de ebben tévedtek. A jövőről szólva Orbán Viktor közölte: azzal számol,
hogy három választást nyernek zsinórban. Kormányzásának két szakasza lesz: az
első két évben válságmenedzselés és megszorítások jönnek: „egyes csoportoknak
rossz lesz, sokaknak sok minden fog fájni”, de utána tízéves programjuk lesz.

Orbán Viktor nem akarja elvenni a 13. havi nyugdíjat, de befagyasztaná a
nyugdíjakat, és legfeljebb az infláció mértékének megfelelően emelné. (Ezt
később úgy pontosította a Fidesz, hogy a nyugdíjak megőriznék a reálértéküket.)
Szerinte neki azért lenne könnyebb dolga, mint Gyurcsány Ferencnek, mert
2006-ban az emberek nem hitték el, hogy megszorítások kellenek, most viszont
folyton ezt hallják a miniszterelnök szájából, ezért már elfogadnák a
megszorítások szükségességét.

Majdani kormányfőként továbbra is az aktívakra akar támaszkodni, a
vállalkozókra, a középrétegekre, az inaktívak közül pedig olyanokat emelne be,
akiket az állami szerepvállalással, az ingyenes felsőoktatással és az ingyenes
egészségüggyel meg tud tartani a márciusi népszavazáson igennel szavazók közül.
Csökkentené az önkormányzatok számát.

Beszélt arról, hogy a nagy állami beruházásokat újratárgyalná, mert biztos
abban, hogy sokkal olcsóbban is kivitelezhetőek ezek a beruházások. Példaként az
autópálya-építéseket és a 4-es metrót említette. Szerinte, ha az oroszokkal
szerződnek a 4-es metróra, akkor olcsóbban meg lehetett volna oldani.

A tőkét egyébként három helyről hozná az országba: Oroszországból, az arab
világból és mérsékelten Kínából, de szerinte „a politikai kapcsolatok más lapra
tartoznak, azokat alacsony szinten tartaná, de a tőkét behozná”.

Az MSZP és az SZDSZ azonnal „nekiesett” Orbánnak, mondván, hogy ez a
Fidesz-elnök őszödi beszéde. Úgy tudjuk, az MSZP-ben arra készülnek, hogy egy
negatív kampánysorozattal (mint annak idején a 2006-os kampány során Mikola
„szingli hordázó” és „húsz évre bebetonozzuk magunkat” elszólásaival)
megpróbálnak hasznot húzni a helyzetből. A közvélekedés az a kormánypártiak
között, hogy a nyugdíjasokat a nyugdíjbefagyasztás rémével, illetve az
Orbán-fóbiában szenvedőket a „12 évig kormányzunk!”-kal lehet megrémiszteni.

A Fideszben vállrándítással fogadták a kiszivárogtatást, mivel Orbán Viktor
ugyanezt a beszédet több helyütt, még a Népszabadság szerkesztőségében is
elmondta. Az elmúlt hetekben többször találkozott Orbán Viktor az üzleti élet
prominenseivel. Úgy tudjuk, hogy a közgazdászok pozitívan értékelik, hogy a
Fidesz nem készül osztogatásra, a reális problémákat ismeri, de azért azt
kritizálják, hogy úgy tűnik, a kiadási oldalhoz nem nagyon nyúlna hozzá a
Fidesz, csak a tipikus „politikusi játékot” folytatná: reálértéken befagyasztani
a kiadásokat, és az évi háromszázalékos növekedés mellett arányaiban
csökkennének az állami kiadások. Ez azonban azt jelenti, hogy a kiadási oldal
szerkezete változatlan maradna, illetve semmilyen értékválasztás nem, vagy csak
nagyon kis mértékben fejeződik ki egy ilyen költségvetési politikában. Emellett
a Fidesz által ígért adócsökkentés forrása sem világos.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek