Tovább gyűrűzik a monoki önkormányzatban megfogant döntés ügye, amely alapján
csak az részesülhetne munkanélküli segélyben, aki közmunka keretében megdolgozik
érte (Aki nem akar dolgozni, ne is kapjon segélyt. Hetek, 2008. június 6). A
nagy vihart kavart ügybe az ország különböző megyéiből további önkormányzatok is
„beszálltak”: a monokihoz hasonló intézkedést hozott Ivád, Sárospatak és Kerepes
önkormányzata is.
E hét keddjén pedig újra felkorbácsolódtak az ügy körüli indulatok: Kállai Ernő
kisebbségi ombudsman tette közzé jelentését, melyben az áll, hogy a Monokhoz
csatlakozó önkormányzatok tudatosan sértettek törvényt, amikor meghozták
döntésüket. A magától értetődő kérdésre, hogy miként kerül a képbe a kisebbségi
ombudsman, maga Kállai adta meg a választ: „a problémák a mélyszegénységet
érintik, viszont kisebbségi, így romaügy lett belőle, ami végiggyűrűzik az egész
országon, ezért vált szükségessé a hivatali vizsgálat”. Ezeken túl az
országgyűlési biztos a „sorok között megbúvó kirekesztő gondolkozásmódot,
szalonrasszizmust” lát a háttérben.
Ivád község polgármestere szerint is vannak az ügyben rasszista színezetű
elemek, ám természetesen nem saját településére gondol. A falu első embere a
Heteknek nyilatkozva azt fejtegette, hogy a rendelet azok felé irányult, akik
munkaképesek, és szeretnének is dolgozni. „Ha ezen emberek fele roma, akkor mit
tettünk? Hát, majdhogynem létrehoztunk egy romasegítő programot” – érvel Ivády
Gábor. És ha tovább folytatná gondolatmenetét, kiderülne, hogy a kisebbségi
ombudsman azt próbálja megakadályozni, hogy az önkormányzat a munka világába
visszasegítse a – többek között – roma származású lakosokat is. Ivády
következtetése pedig így hangzik: „annyira vagyunk mi rasszisták, mint amennyire
rasszista az összes cigányintegrációs program”.
Szintén elutasította az ombudsmani véleményt Aros János, Sárospatak
alpolgármestere, aki szerint a jelentés ellentétet szít romák és nem romák
között. A döntés tehát az alpolgármester szerint nem a romákról, hanem azokról
szól, „akik sportot űznek a segélyek kijátszásából, és ezáltal több jövedelemhez
jutnak, mint azok, akik negyven órában dolgoznak köztisztviselőként vagy
közalkalmazottként”. Franka Tibor, Kerepes első embere pedig már a kisebbségi
ombudsmant sem látja autentikus személynek az ügyben, mivel szerinte nem
kisebbségi kérdésről van szó. Az ügyben Franka az Alkotmánybírósághoz fordul, és
július elsejétől alkalmazza majd a megszavazott határozatot.
Valós társadalmi problémát lát az ügy mögött a kormány részéről nyilatkozó
Daróczi Dávid kormányszóvivő: „Magyarországon viszonylag sokan vannak olyanok,
akik megpróbálják kijátszani a szociális segélyezés rendszerét, és arra
rendezkednek be, hogy a segélyekből éljenek” – mondta kedden újságírók előtt,
hozzátéve, hogy a problémát mégsem törvénytelen eszközökkel kell megoldani. A
Szociális és Munkaügyi Minisztérium közleménye pedig azt tartalmazza, hogy a
céljuk az, hogy segély helyett munkához juttassák a munkanélkülieket,
mindazonáltal a segélyért munkát elvvel nem értenek egyet.
A kormányszóvivő által felvázolt problémát egyébként Ivády szerint sem oldja meg
az önkormányzati döntés. Egyrészt, mert nem is erre hivatott, valamint azért,
mert eleve betarthatatlan: „Az önkormányzatnak nincs joga megváltoztatni a
szociális támogatásokat, a döntés csupán arról szól, hogy kérjük a jegyzőt a nem
dolgozó személy ügyének felülvizsgálására.”
Az egyetlen terület, amiben egyetértés van a felek között az, hogy a törvényi
kereteket kellene módosítani: Kállai ombudsman is azt nyilatkozta szerdán, hogy
„a jelenlegi szociális ellátó rendszer nem megfelelő”, Ivády szerint pedig a
szociális, foglalkoztatási és önkormányzati törvény is helyesbítésre szorul.
Mint arról lapunkat az Önkormányzati Minisztérium informálta, a konkrét ügyeket
az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal fogja vizsgálni. A
közigazgatási hivatalok döntései azonban nem kötelező érvényűek a helyi
önkormányzatokra nézve, így döntést csak az Alkotmánybíróság megsemmisítő
határozata hozhat, addig pedig több év is eltelhet.
2008. 06. 20. (XII/25)
