Ifj. Hegedűs Lóránt egy tüntetésen
Fotó: Somorjai László
Mind a hazai náci, fasiszta irodalmat a legszélesebb körben terjesztő Gede
Testvérek Bt. munkatársai, mind pedig Hegedűs Lóránt Szabadság téri templomának
telefonügyeletese arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Németországban máig
tiltólistán szereplő Jud Süss című film fő patrónusa a református lelkész úr
felesége, Kovács Enikő. A vetítés jogát ugyanis először a „galíciai jöttmentek
kirekesztésére” felszólító egyházfi nejének ajánlották fel a senki által meg nem
nevezett titokzatos ismeretlenek. Budakeszi alpolgármesternője érthető okokból
az egyik legnagyobb „nemzeti érzelmű” fórumnál, a Magyarok Világszövetségénél
kezdett el házalni a lehetőséggel, és eleinte úgy is tűnt, hogy a szervezet tárt
karokkal fogadja az uszító művet.
Már a vetítés időpontját is kitűzték a Magyarok Házában, amikor Patrubány
Miklós, a szövetség vezetője váratlanul és azonnali hatállyal szerződést bontott
az intézményt működtető Pax Pannoniae Kft. ügyvezető igazgatójával, és lefújta a
produkciót. Kvacskay Károly szerint eltávolítása nem a filmnek köszönhető, hanem
annak, hogy indulni merészelt az MVSZ elnöki székéért. A jelenleg regnáló elnök
eljárása azért is furcsa, mert a döntését megelőző napon éppen a film hazai
sorsát menedzselő Hegedűsékkel ebédelt, tehát tudta, mi készül a szövetség
fővárosi székhelyén.
Miután ez a vonal bedugult, a vetítés szervezői új helyszín után kezdtek el
kutatni. Talán sosem tudjuk meg, miért, de választásuk az újpesti katolikus
kultúrházra esett. A katolikus közösségi ház plébánosa elmondta, hogy a Gede
Testvérek Bt. a gondnokukkal szóban állapodott meg a bemutatóról, ám felettesét
elmulasztotta értesíteni. Horváth Zoltán plébános ezt követően visszamondta a
megállapodást, és elrendelte a művelődési ház pénteki zárva tartását.
Az újabb kudarc után a kurucinfo elnevezésű, nyíltan antiszemita és rasszista
portál már telefonszámot is megadott honlapján, ahol az ezer forintos jegyek
iránt lehet érdeklődni. A szám tárcsázása után a Gede testvérek könyvesboltja
jelentkezik be, és a korosabb hölgytag nem kis büszkeséggel a hangjában
újságolja, hogy megvan a helyszín, ahol egymás után két vetítés is lesz a nagy
érdeklődésre való tekintettel. De csak egy nappal korábban értesítik SMS-ben a
nemzettestvéreket, nehogy a „zsidók megint keresztbe tegyenek”. Nem érti, „miért
okoskodtak az újpesti katolikusok”, nyilván „rájuk ordítottak a zsidó
központból, mert Magyarországon, ha egy zsidó eltrüsszenti magát, akkor az
emberek össze-vissza sz*ják magukat” – elemzi a helyzetet a könyvárus, aki
szerint felmerült Hegedűsék katakombaszínháza is lehetséges helyszínként, de
szerinte oda nem fér be hatszázötven ember. A néni a közvetítői jogokat firtató
kérdésnél kapitulál, és kapcsol a tulajdonoshoz.
„A jogdíjakkal kapcsolatos dolgok a cég belügyét képezik” – mondja Gede Tibor,
aki bízik benne, hogy a film után tisztábban fognak látni az emberek a
zsidókérdésben. A Hegedűsék szerepét firtató kérdésre csak az alpolgármester
lelkészfeleség aktivitását tudja megerősíteni, de ha többre vagyok kíváncsi,
miért nem hívom fel őket, hiszen „fantasztikus emberek”.
A Hazatérés templomának – a hídfoglalásról és egyéb gerillaakciókról ismert
Lelkiismeret 88 honlapján megadott – mobilján egy erősen barátságtalan hölgy
fogadja a hívásokat, aki a Jud Süss szó hallatán kényszeredetten nevet fel, majd
az összes baloldali médiumot felsorolva próbálja megtudni, honnan az érdeklődés.
Nevét nem hajlandó elárulni, végül lecsapja a kagylót.
„Valószínű mi mutatjuk be” – reagál a telefonos érdeklődésre egy fiatalember a
film lehetséges helyszíneként megjelölt Szabó Dezső Nemzeti Kamara Színháznál,
majd rosszat sejtve később esedékes tájékozódást javasol. Egy óra múlva már
rutinosabb versenyző ül a pult mögött. „Nem mi szervezzük, és a színház
harmincadikával bezárt” – kezdi a monológot egy hölgy, de a hárításból is csak a
korábbi tények kerülnek napvilágra: Hegedűsné, Patrubány, újpesti katolikusok a
labda útja, majd a Gede testvérek mindenkit tehermentesítve új helyszínre
leltek.
„Egy ilyen film levetítése a hatályos jogszabályok alapján nem minősül
bűncselekménynek” – mondta el lapunknak Dénes Balázs. A Társaság a
Szabadságjogokért elnevezésű szervezet elnöke feltárta, hogy Magyarországon a
gyűlöletre uszítás és a közösség elleni izgatás büntetőjogi tényállása csak
akkor valósul meg, ha reálissá válik annak a veszélye, hogy az adott beszéd,
film hatására a hallgatóság erőszakos cselekedetekre ragadtatja magát. Ami pedig
a polgári jogi megközelítést illeti, az Alkotmánybíróság éppen a hét elején
nyilvánította alkotmányellenesnek a polgári törvénykönyv gyűlöletbeszédre
vonatkozó cikkelyeinek módosítását. Ezek alapján a verbálisan inzultált
csoportokhoz tartozó egyének a jövőben nem érvényesíthetik igényüket az adott
közösség nevében. Dénes szerint egy ilyen filmmel szemben nem „barkács
jogalkotással” kell harcolni, hanem társadalmi összefogással, széles körű
nyilvánossággal, és ez elsősorban a politikai elit felelőssége.
2008. 07. 04. (XII/27)
