Képünk illusztráció
A kábítószerek mérgező anyaggal történő hígítása felveti a kérdést: milyen
további veszélyek leselkednek a kábítószer-fogyasztókra?
– Az esettől függetlenül is igaz, hogy a kábítószer fogyasztása mindig
olyan, mint az orosz rulett: a fogyasztó nem tudja, mit kap. Bármikor belefuthat
egy töményebb koncentrátumú vagy éppen egy szennyezett anyagba. A szervezetben
már jelenlévő alkohol vagy gyógyszer is hozzájárulhat ahhoz, hogy a
kábítószerrel együtt végzetes legyen.
Ez a tény mennyire elrettentő a fogyasztókra nézve?
– A veszély is befolyásolhatta, hogy a heroinfogyasztás az elmúlt két-három
évben nem növekedett. A visszatartó erő mellett azonban fontos a hatóságok és a
civilszervezetek munkája is.
Ezek szerint a könnyű drogok jobban elterjedtek. Mely korosztály és mennyien
érintettek?
– Nagyon komoly számról lehet szó, de nem szeretnék becslésekbe bocsátkozni.
Magyarországon leginkább a marihuána és a diszkódrogok terjednek – lassan, de
sajnos, folyamatosan. Felettébb aggasztó, hogy egyre több fiatal válik
érintetté. A legveszélyeztetettebb a 15 és 25 év közötti korosztály, a
kábítószer azonban mára az általános iskolákba is bejutott. Találkoztunk olyan
esettel is, hogy felső tagozatos általános iskolás vitte be és adta el a drogot.
Melyek a főváros frekventáltabb kerületei?
– Ez kábítószertípusonként különböző. Heroin esetében a VIII., a XIII.,
valamint a XVIII. kerületben a Havanna lakótelep környéke a legfrekventáltabb. A
kokain fogyasztása a gazdagabb kerületekre jellemző, míg a diszkódrogok és a
marihuána mindenütt elterjedtek.
Egy kiló heroint 8-10 kilóra „hígítanak”, mielőtt a fogyasztóhoz ér. Olyan
idegen anyaggal, mint kakaó vagy téglapor, szennyezik a készítményt a nagyobb
haszon reményében. Ez elképesztő brutalitásnak tűnik.
– Az esetek többségében semleges anyagokkal próbálják hígítani e szereket,
de vannak kirívó esetek, amikor rendkívül veszélyes anyagok kerülnek bele a
kábítószerbe. A fogyasztó tehát soha nem tudhatja, pontosan mit kap. Ráadásul a
szintetikus kábítószer esetében még azt sem tudjuk beazonosítani, hogy mi a
hatóanyag. A diszkódrogok, amfetaminszármazékok, extasy tabletta kapcsán ugyanis
olyan illegális laborok működnek, amelyek folyamatosan változtatják a
hatóanyagot – így akarnak kibújni a törvény hatálya alól.
Ezekben a laborokban azonban olyan anyagokkal kísérleteznek, amelyek ugyanazt a
hatást váltják ki, mint a tiltott szerek. Ezek után egy fehér porról még a
terjesztőjének sem könnyű megmondani, hogy mi benne a hatóanyag, és mi a
hordozó.
Hazánkban is léteznek ilyen laborok?
– Volt erre már példa – s tartok tőle, hogy lesz is. Jelenleg még jobban
megéri Nyugat-Európából – elsősorban Hollandiából, Belgiumból – hozni ezeket a
szintetikus szereket.
Hány terjesztői hálózat van Magyarországon?
– Ezt is a kábítószer típusai határozzák meg. A heroint egy török–délszláv
(nagyrészt koszovói albánokból álló) csoport juttatja Magyarországra, aztán az
anyag több láncolaton keresztül jut el a fogyasztóhoz. A végső terjesztők
magyarok, vietnamiak, elvétve arabok. A marihuánát nagyrészt magyarok
terjesztik, és már több mint a felét magyarok is állítják elő. Emiatt nagyon sok
hálózatról és rengeteg terjesztőről beszélhetünk. Az amfetaminszármazékokat,
extasy tablettákat is leginkább magyar hálózatok terjesztik – az anyagot azonban
külföldről hozzák. A terjesztői hálózatok piramisszerűen épülnek fel, a végső
láncszem pedig akár egy kisiskolás is lehet.
2008. 08. 08. (XII/32)
