Korrupciós fertőzöttségi térkép
„Magyarországon a közélet tisztaságával kapcsolatos problémák nagyjából a
gazdasági fejlettségünknek megfelelő szinten vannak ugyan, ám a korrupció
mértéke a gazdasági növekedés kerékkötőjévé vált” – szögezte le Kovács Árpád, az
ÁSZ elnöke a Transparency International sajtótájékoztatóján. A Transparency
International 2008-as korrupcióérzékelési indexe (CPI) azt mutatja, hogy
Magyarország korrupciós helyzete a tavalyihoz képest romlott, vesztettünk
régióbeli kedvező helyezésünkből. Amennyiben nem történik hatékony fellépés a
korrupció ellen, Magyarország a következő években könnyen lecsúszhat a
ranglétrán.
Magyarországot a tavalyinál valamivel korruptabbnak érzékelték a megkérdezett
elemzők és üzletemberek: pontszámunk 5,3-ről 5,1-re esett vissza. Helyezésünk
ennél jóval többet romlott, hiszen a 39. helyről a 47. helyre csúsztunk; az idén
először többek között Csehország is megelőzte hazánkat. „Ennek legfőbb oka nem
az, hogy rosszabbodott nálunk a helyzet, hanem az, hogy más országokban javult.
Mi máig nem tettünk érdemi lépéseket a korrupció visszaszorítására” – mondta el
érdeklődésünkre Alexa Noémi, a Transparency International magyarországi
képviselője.
A sajtótájékoztatón elhangzott: a párt- és kampányfinanszírozás
átláthatatlansága és az ezzel szorosan összefüggő, túlbonyolított közbeszerzési
rendszer a hazai korrupció melegágya. A jogalkalmazás gyengesége, a korrupciós
esetekre kiszabott enyhe szankciók erősítik azt a feltételezést, hogy a korrupt
magatartás, ügyintézés és üzletvitel nem kockázatos Magyarországon. A szoros
személyi és kapcsolati hálókon keresztül megvalósított korrupt tranzakciók a
gazdasági növekedés gátjává váltak. A nem megfelelő számonkérés és szankcionálás
vezet a jogszabályok papírszerű betartásához, amely kellő hatósági szankciók
hiányában a jövőben is korrupcióhoz fog vezetni.
A szakemberek hangsúlyozzák: a korrupció megfékezéséhez mindenekelőtt erős
politikai akaratra lenne szükség. A párt- és kampányfinanszírozás megfelelő
szabályozása szorosan összefügg a közbeszerzési eljárások átláthatóbbá
tételével. A gazdaság kifehérítése meddő törekvés egy olyan mindenkori politikai
elit részéről, aki a maga tevékenységét nem teszi elszámoltathatóvá és
átláthatóvá.
A korrupció visszaszorítása jelentősen elősegíti a gazdasági növekedést.
Kutatások szerint azokban az országokban, ahol a CPI értéke 1 ponttal nőtt, a
GDP 0,5 százalékával nőtt a külföldi tőkebeáramlás és 4 százalékkal az
átlagjövedelem. Nemzetközi vonatkozásban a 2008-as index a szegénység és a
korrupció közötti végzetes kapcsolatra is felhívja a figyelmet.
Az index.hu eredményei azt mutatják, hogy a legtehetősebb országok felügyeleti
mechanizmusai is veszélyben vannak, hiszen jelentős visszaesést figyelhetünk meg
Norvégiában és az Egyesült Királyságban. Ez a külföldön kötött üzletek és a
politikai finanszírozás körüli korrupciós jelenségeknek köszönhető. „A
nemzetközi mezőnyben nagyon sok kritika érte a brit szerveket azért, mert
tudják, hogy amikor a vállalataik külföldön befektetéseket keresnek, akkor
megvesztegetnek, mégsem lépnek fel ellenük hatékonyan” – mondja Alexa Noémi.
„A korrupció nehezen számszerűsíthető, rejtett jelenség. Nemzetközi becslések
szerint a rendszerszerű korrupció – tehát amikor nagyon áthatja a közbeszerzési
rendszert – összességében 20-25 százalékos drágulást eredményez. Nem gondolom,
hogy Magyarországon ennyire rossz lenne a helyzet, hiszen egy 1600 milliárdos
közbeszerzési piacnál ez 400 milliárdos veszteséget jelentene” – vélekedik Alexa
Noémi, amikor az egyesek által 300 milliárd forintra becsült közbeszerzési
„pluszkiadásokra” kerül a szó. Különösen, hogy a hazai korrupció világában a
kölcsönös szívességi kapcsolatok hálózata sokkal meghatározóbb, mint a
pénzmozgások.
„A hazai helyzet értékelésekor látnunk kell, hogy a korrupció világprobléma, és
a leggazdagabb országok sem mentesek ettől a jelenségtől. Nem közömbös azonban a
korrupció mértéke, és társadalmi hatása – hangsúlyozta Havas István, az Ernst &
Young vezérigazgatója. – Egyebek mellett jelentős szerepet játszik a külföldi
beruházók befektetési döntéseiben, és így közvetlen hatással van az ország
versenyképességére. Ennél is fontosabbnak érzem, hogy a korrupció megmérgezi a
társadalmat, aláássa az emberek bizalmát választott képviselőikben, a politikai,
gazdasági elitben, és gyanakvást ébreszt azokkal szemben is, akik etikus
eszközökkel érnek el eredményeket. Saját magukra nézve sem látják érdemesnek a
jogszabályok betartását.”
„Már egy jó ideje beszélnek arról a magyarországi nagykövetek, hogy nagyon
megsokasodtak a cégektől, befektetői köröktől hozzájuk érkező panaszok a
kiterjedt korrupció miatt” – mondja Alexa Noémi. A nagykövetek tavaly
összefogtak, és létrehoztak egy átláthatósági munkacsoportot. A csoport
munkájában 9 nagykövet vesz részt: az amerikai, brit, holland, német, osztrák,
japán, kanadai, olasz és francia. Ezek az országok képviselik a Magyarországra
beáramló tőke 85 százalékát. 2007 májusában a munkacsoport tárgyalt a
magyarországi pártok és az üzleti világ képviselőivel a közszféra és az üzleti
szféra átláthatóbbá tétele, a hazai gazdaságirányítás modernizálása céljából.
Hangsúlyozták: az információhoz való hozzáférés, a pártfinanszírozás és a
közbeszerzések terén lényegi és azonnali változásra lenne szükség. Mint
köztudomású, a Gyurcsány-kormány létrehozott egy antikorrupciós testületet,
amely annak rendje és módja szerint el is fogadott egy antikorrupciós programot,
a szükséges törvénymódosításokkal együtt. A javaslat parlamenti megvitatása
azonban február óta halasztódik.
A korrupció jelensége rendkívül szerteágazó, a szimpla etikai vétségtől a
legsúlyosabb bűncselekményig, a vesztegetésig bezárólag igen széles a skála,
többek között beletartozhat a csalás, sikkasztás, zsarolás is.
2008. 09. 26. (XII/39)
