Szeptember 5-ig, azaz lapunk megjelenésének napjáig minden megyében meg kell
ejteni a szabad demokrata megyei szervezetek tisztújítását. A párt vidéki
bázisát tekintve ez nem nagy feladat – van, ahol alig tucatnyian döntenek a
kérdésben –, ám viszonylag jelentős következményekkel jár: a megyei elnökök
tagjai lesznek a párt országos tanácsának (OT), rajtuk kívül pedig további
delegáltakat is választanak.
Az OT pedig olyan kérdésekben dönt majd, mint az EP-lista, illetve a 2010-es
hazai választási lista összeállítása. Információink szerint a „Gyurcsány-kérdés”
mellett éppen ezért a párt két meghatározó személyisége, Fodor Gábor elnök, és
Kóka János frakcióvezető is figyelmet szentel a tisztújításnak, igyekezve a maga
oldalára billenteni a mérleget. Érdekes módon az általunk megkérdezett csaknem
tucatnyi szabad demokrata tisztségviselő ezt az egymásnak feszülést – konkrét
információkra hivatkozva – megerősítette, ám többségük hangoztatta: az ő
megyéjében erről szó sincs.
A liberális párt egyik parlamenti képviselője azt mesélte, hogy Kóka múlt héten
Zala megyében turnézott, ahol fogadást adott a helyi erőknek, és többeknek
konkrét fejlesztési tanácsi és egyéb pozíciókat kínált fel. Azt a megyei
pártszervezet egyik illetékese is elmondta, hogy a frakcióvezető meglátogatta az
egyik kisgyermekes csoportvezetőt; neki virágot, a kicsinek pedig rugdalózót
adott ajándékba. „Kedves gesztus, de érdekes, hogy pont a tisztújítás előtt
néhány nappal történt” – fogalmazott.
A megyei szervezetet egyébként a Fodor-pártinak számító Kovács Kálmán vezeti,
akinek várhatóan lesz kihívója a lapzártánk utáni küldöttgyűlésen. A szervezet
egyik meghatározó (Kovács-kritikus) tagja ugyanakkor azt mondta, náluk nem
annyira a Kóka–Fodor ellentét a meghatározó: rendszeresen felmerült korábban is,
hogy ne budapesti, hanem helyi illetőségű elnökük legyen. Hozzátette azonban,
hogy más megyékből valóban érkeznek olyan hírek, amelyek szerint kemény harc
folyik Kóka és Fodor között
Ilyen például Pest megye, ahol Fodor Gábor egyik leghűségesebb fegyverhordozóját
akarták páran kiebrudálni a megyei elnöki székből. Többen említették
Jász-Nagykun-Szolnok megyét is, ahol a „kókista” Magyar Levente – Jászberény
polgármestere – a jelenlegi elnök, kihívója pedig a másik oldal képviselője,
Czuczi Mihály, Kunszentmárton polgármestere. Egy interjúalanyunk megjegyezte:
„Magyar tipikus példája annak, hogy Kóka kistafírungozza a saját embereit, ő
ugyanis az SZDSZ-es időszakban úgynevezett koordinátorként tevékenykedett az
egészségügyi tárcánál.”
„Hogy a pártemberek pusztán a lár pur lár politizálásért dolgoznának, és
állnának egyik vagy másik oldalra, rendszerváltás után húsz évvel elég naiv
feltételezés” – fogalmazott egy régi SZDSZ-es, utalva arra, hogy sok esetben
nagyon is prózai egzisztenciális indokok a döntőek az olyan kérdésekben mint a
Kóka–Fodor dilemma. Mint mondta, a párton belül továbbra is kitapintható két
markáns vélemény: az egyik szerint Kóka nem tudja megújítani a pártot, hiszen ő
is Magyar Bálint egykori pártelnök, és a párt sokáig első számú „erős emberének”
köpönyegéből bújt elő; a másik szerint pedig Fodor az, aki alkalmatlan, mivel
csak a párton belüli elégedetlenkedőket tudja maga mögé gyűjteni.
Békés megyében nincs feszültség – de ennek az ottaniak szerint az az oka, hogy
„gyenge a kókista vonal”. „Az országban több megyében is látható, hogy mindkét
oldal nyomul, ami választásról lévén szó nem meglepő, bár kissé kellemetlen,
mert a párt szempontjából a tömbösödés nem szerencsés. Főként, ha az eszközök
használatában némelyek túlmennek bizonyos határon” – fogalmazott Velkey Gábor, a
párt békéscsabai városi elnöke.
Eközben folyik a matek a párt parlamenti frakciójában is. Fodorék nyilatkozatait
úgy lehet értelmezni, miszerint Gyurcsánynak menni kell (a miniszterelnök azt
mondta, ha nem szavazzák meg az adócsökkentési programját, lemond), Kóka és
csapata viszont úgy véli, a lényeg, hogy elérjék az adócsökkentést. A csomagról
szóló október 15-ei szavazáson a „puha” többség, azaz a jelenlévő képviselők
fele, plusz egy fő elég a kormánynak a sikerhez. A szocialista frakció jelenleg
190 fős, azonban három tartós hiányzó van (Horn Gyula, Toller László és a nemrég
elhunyt bicskei polgármester, Szántó János). Ha a Fidesz és az MDF oldalán nem
lesz hiányzó, akkor a szavazásnál 193 fős többség kell a sikerhez. Azonban ha
kis pártokból (SZDSZ vagy MDF), tudatos hiányzók lesznek, akkor a szavazatszám
már csökken, és így a szocialista szavazatok elegendőek lehetnek. Kérdés, hogy
lesznek-e hiányzók a frakcióból.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »