Fotó: Hetek-archív
Adva van egy posztját féltő pártelnök (Dávid Ibolya) és egy fiatal aspiráns
(Almássy Kornél), aki öles léptekkel halad előre a Fidesz baráti jobbját áhító
vidéki MDF-esek megnyerésében. Utóbbit egyszer csak megzsarolják, hogy lépjen
vissza a jelöléstől, sőt mondjon le mandátumáról is, különben belekeverik egy
„most gyűrűző titkosszolgálati botrányba”. Nem teszi. Váratlanul ismeretlen
forrásból származó hangfelvétel jut az elnök asszony kezébe, melyből kiderül,
hogy riválisa egy III/III-as háttérrel is rendelkező biztonsági céget bízott meg
a róla szóló, terhelő adatok gyűjtésével.
„A Tombor azt szeretné, ha dolgoznánk az MDF-re, a Dávid Ibolyára, keresnénk rá
terhelőket, merthogy ott van valami belső hatalmiváltás-szándék előkészítve, és
a Tombor azt mondja, hogy Stumpfék állnak mögötte, ők pénzelik a váltást. Meg
akarják szerezni az MDF-ben az első helyet” – hangzik a hangfelvételen, amelyen
egy Tóth János nevű férfi hív egy általa „elnök úrnak” szólított férfit. A
szereposztás a következő: Tombor András, Orbán Viktor egykori külpolitikai
főtanácsadója; Stumpf István, a Fidesz-kormány egykori kancelláriaminisztere;
Tóth János, az UD Vagyonvédelmi Zrt. egyik tulajdonosa; az „elnök úr” Csányi
Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója. Stumpf István vérvádnak titulálta személye
belekeverését az ügybe, Csányi Sándor viszont elismerte, hogy ő hallható a
hangfelvételen, bár hozzátette: nem érti, miért avatta be őt az OTP őrzésével és
védelmével megbízott cég vezetője ilyen részletekbe. A „Csányi- szál” egyébiránt
sokaknak okoz fejtörést, hiszen nyílt titok, hogy a bankvezér egykoron támogatta
az MDF-et.
Érthető, hogy a történtek fényében Almássy Kornél a felvétel nyilvánosságra
kerülését követő napon megrendezett (!) választmányi ülésen bejelentette, hogy
visszalép az elnökjelöltségtől. Ő is bevallotta, hogy tárgyalt az UD Zrt.
vezetőjével, de mint mondta, nem Dávid Ibolya megfigyeltetése volt a téma, hanem
saját lakásának „poloskátlanítása”.
Ha el tudunk vonatkoztatni attól a zavaró körülménytől, hogy honnan kerülnek elő
ilyen titkosszolgálati módszerrel rögzített hanganyagok, akkor tulajdonképpen
egy szimpla politikai csatározás szokásos kelet-európai manővereinek is
tekinthetnénk a történteket. Csakhogy a polgári titkosszolgálatokat felügyelő
miniszter rendkívüli ülésre hívta össze a Nemzetbiztonsági Kabinetet, ahol
feltárta, hogy az elnök asszonyt megfigyelő cégnél lefoglalt számítógépek
átvizsgálása alapján feltételezhető, hogy behatolási kísérlet is történt „egyes
kormányzati szervek információs rendszerébe”. Mit keresett náluk a Nemzeti
Nyomozó Iroda? A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatójának lőfegyverrel
visszaélés miatt tett feljelentése nyomán tartottak házkutatásokat hat
helyszínen. A bejelentést követően minden napra jutott egy-egy aggasztó
fejlemény: állítólag az NBH szerverét is megpróbálták feltörni, még kémprogramot
is telepítettek rá – ráadásul nyolc hónapja –, melyen keresztül „bizalmas
adatokhoz” fértek hozzá, sőt nem kizárható, hogy magát az NBH nemrég kinevezett
vezetőjét, Laborc Sándort is megfigyelték.
Az UD Zrt. közleményében több érdekes összefüggésre is felhívta a figyelmet. A
politikai purparléban nyilvánosság elé tárt hangfelvétel tulajdonképpen az
inkriminált biztonsági cég egyik vezetőjének magánbeszélgetése volt. Ennek
kapcsán a kormányt képviselő titokminiszter kvázi elismerte, hogy több hónapja
titkos nyomozást folytatnak a cég ellen. Az ok a vagyonvédelmi Zrt. egyik
vezetőjének múltjában keresendő. Horváth József a rendszerváltást követően a III/III-as
csoportfőnökség egyik alosztályáról került az NBH-ba, majd a Fidesz-kormány
alatt Kövér László titkosszolgálati miniszter kinevezte az NBH szakmai
főigazgató-helyettesévé. A kormányváltás után a baloldali vezetés 42 évesen
nyugdíjba küldte.
Horváth meg van győződve arról, hogy a sztori valójában nem róla, hanem a
Fideszről szól. Ezt bizonyítja az is, hogy a felvételből „véletlenül” kimaradt a
beszélgetés azon része, amikor a felek eldöntik, hogy az ügyben semmi érdemi
lépést nem tesznek. A tudatosan felépített forgatókönyv gyanúját szerinte az is
erősíti, hogy a baloldalnál érdekelt egyik napilap előre beszámol még csak
tervben lévő vagy jóval a lapzártát követő eseményekről is.
2008. 09. 19. (XII/38)
