„A BM III/II. 3/a alosztály jelentését Halasi fn. ügynökünk révén
leellenőriztük, jelentésében az alábbiakat közli:
A szovjet–olasz vízilabda mérkőzésre a középdöntő során került sor, a mérkőzést
a szovjet csapat nyerte meg 2:0-ra. Ebbe a győzelembe a magyar csapat is
besegített.
A mérkőzés japán bírójával igen jó barátságban van a magyar csapat. Így
megkérték, hogy segítse a szovjet csapatot. Ez meg is történt. (
)
Az olimpia megkezdése előtt (
) a vízilabda-válogatott tagja, aki nagyon jó
barátságban van Dirnweber osztrák játékvezetővel, leült vele tárgyalni arról,
hogy ha Dirnweber a döntő fontosságú mérkőzéseket vezetné az olimpián, segítse a
magyarokat, ezért szép ajándékot kap. Dirnweber azt felelte, hogy rendben van.”
A fenti ügynöki jelentés az 1964-es tokiói olimpián született, a Halasi
fedőnevű ügynök pedig Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó.
Legalábbis ezt állítja a Hírszerző hírportál a birtokába jutott dokumentumok –
köztük a Kárpáti nevére kiállított hatos karton – alapján.
Az Állambiztonság és olimpia című könyv – amelyben a fenti jelentés szerepel –
az 1956 és 1988 közötti játékokat elevenítette fel titkosszolgálati szemszögből.
Halasi neve 1964-ben tűnik fel először, több jelentése, illetve aktuális
tartótisztje neve is olvasható, ám a szerzők – bár nyilvánvalóan tudták – nem
rántották le a leplet sem róla, sem a többi besúgóról. Pedig már terjedelmi
szempontból is jelentős növekedést érhettek volna el így, hiszen csupán a tokiói
játékokon nem kevesebb, mint 42 hálózati személy figyelte a 274 tagú magyar
olimpiai küldöttség tagjainak mozgását.
A Hírszerző viszont feltette a pontot az i-re, és szerda reggel robbantott a
hírrel: a mai napig harcos antikommunista Kárpáti 25 éven keresztül szolgálta a
kommunista titkosrendőrséget. Pontosan 1962-től működött együtt a III-as
Főcsoportfőnökséggel, 1987-ben bűncselekmény elkövetése miatt váltak meg tőle.
Visszatérve 1964-hez: a tokiói küldöttség tagjai körében végzett operatív munkát
Stoll Dániel rendőr őrnagy koordinálta, aki a játékok lezárása után így
összegezte tapasztalatait: „több olyan kapcsolatunk volt, akik igen eredményesen
és odaadóan segítették az operatív munkát. Így nagyon lelkiismeretesen és jól
dolgoztak a többi között az alábbiak: Pataki, Balaton és Balogh fedőnevű
hálózati személyek a vívók körében, Lovas és Halasi fedőnevű hálózati
személyek a vízipólózók körében, Sipos, Pék fedőnevű hálózati személyek a
kajak-kenu versenyzők körében.”
Mint a Hírszerző megírta, a Stoll összefoglalójában kiemelt ügynökök közül
Halasi 1964 januárja óta tartozott a Belügyminisztérium III/II 6/b,
kémelhárítással foglalkozó alosztályához. Előtte, 1962. decemberi, „hazafias
alapon” történt beszervezése óta a belső reakció elhárításával foglalkozó III/III-as
osztállyal állt kapcsolatban. Tartótisztje ebben az időszakban Huszár Sándor
rendőr százados volt; Stoll Dániel Halasi kémelhárításhoz történt átkerülése
után lett utóbbi tartótisztje. Itt 1966 nyaráig dolgozott, azután 1987-ig ismét
a BM III/III-as osztályához tartozott titkos megbízottként (TMB). A hálózat és
Halasi kapcsolata 1987. augusztus 13-án szakadt meg; a róla készült, 1962 és
1987 között vezetett 6-os karton tanúsága szerint azért, mert Halasi „bűncselekményt
követett el”.
Kárpáti György az MTI megkeresésére azt mondta, nem volt ügynök, a valótlan
állítások miatt pedig beperli a lapot. Arra ugyanakkor nem volt hajlandó, hogy a
cikk megjelenése előtt megnézze a vele kapcsolatban előkerült iratokat – noha
erre a Hírszerző lehetőséget biztosított számára.
Az atv.hu megkereste az ügyben a szintén háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó
Gyarmati Dezsőt. Ő azt mondta: nem hiszi, hogy Kárpáti vagy bárki más a
csapatból ügynök lett volna. Arra a felvetésre, hogy mi történik akkor, ha a
Hírszerző által közzétett dokumentumok hitelesnek bizonyulnak, Gyarmati Dezső
azt felelte: akkor sem érdekli az ügy. Gyarmati Dezső 1976-ban szövetségi
kapitányként nyert olimpiai aranyérmet a magyar vízilabda-válogatottal
Montrealban, segítője Kárpáti György volt. Kárpáti az FTC vízilabda
szakosztályának elnökeként is tevékenykedett 1981-ig.
Párton kívüli volt, és nyilvános politikai szerepet csak az ezredforduló után
vállalt; 2002 után Orbán Viktor mögött tűnt föl mint a Fidesz-rendezvények
díszvendége. 2003-tól a Fidesz kulturális tagozatának sportszekciójában
tevékenykedik.
Az atv.hu éppen ezért megkereste az ellenzéki pártot. Szijjártó Péter a
hírportállal azt közölte: mivel a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó
cáfolta az őt ért ügynökvádat, a Fidesz ennek alapján értékeli az ügyet, vagyis
a sportolónak hisz.
2008. 10. 10. (XII/41)
