Fotó: Vörös Szilárd
Az MDF elnökválasztási kampányában Dávid Ibolya riválisaként egyre több
támogatót gyűjtő Almássy Kornél lendülete a lehallgatási botrányba történt
belekeverése kapcsán tört meg. Az elnök asszony ismeretlen forrásból kapott
CD-jén Csányi Sándor és Tóth János, az UD Zrt. vezérigazgatója között lezajlott
beszélgetésben a képviselő neve is elhangzott, mely után az ifjú elnökjelölt –
fenyegetésekre hivatkozva – elállt a megmérettetéstől. A frakcióból akkor zárták
ki, amikor nyíltan megtámadta mind a pártvezetést, mind pedig a nemzetbiztonsági
szolgálatokat. Az MDF meghatározó vezetői szerint ezzel a Fidesz
puccskísérle-tét sikerült meghiúsítani. (Ugyanakkor, információink szerint, a
Fideszen belül már nem találják olyan problémásnak az MDF létét, mint korábban,
az elemzések szerint ugyanis nem tőlük, inkább a szocialistáktól vinnének el
szavazatokat.) Herényi Károly frakcióvezető akkor úgy nyilatkozott, hogy nem
látja veszélyben a parlamenti frakciót, amelynek létszáma Almássy
eltávolításával tíz főre csökkent.
Érthetően mélyütésként érte a párt vezetőit, mikor a Tisztelet Társasága
bejelentette, hogy visszahívja a 2006-ban született megállapodás értelmében a
Fórum képviselőcsoportjában dolgozó, nem túl jelentősnek tekinthető Vas Jánost,
aki némi gondolkodási idő után valóban távozott is a képviselőcsoportból. Az
egyik értelmezés szerint a történtek mögött Csányi Sándor állhat. Az OTP-vezér –
aki rendszeresen együtt ebédelt Boross Péterrel, és Dáviddal is jó kapcsolatban
állt – zokon vette, hogy az MDF elnök asszonya a CD nyilvánosságra hozásával az
ő nevét is kijátszotta. Nem hagyta magát Dávid Ibolya sem, akinél olyannyira
elszakadt a cérna, hogy éles hangú közleményében pártjának „függetlenségi
harcát” így értelmezte: „Aki szembeszáll a politikát befolyásolni akaró pénzügyi
oligarchákkal, az komoly kockázatot vállal, és olyan erőkkel néz szembe, amelyek
nem riadnak vissza semmilyen eszköztől sem.” A közleményben Csányi Sándor neve
is szerepel a lehallgatott telefonbeszélgetés kapcsán.
A TT szakításának, illetve Dávid Ibolya kirohanásának hátterét azonban kevesen
látják világosan a pártban. „Nem tudom, hogy Dávid Ibolya és Csányi Sándor
között milyen kapcsolat volt. Az viszont egyértelmű, hogy 2002-ben volt olyan
terv, amely szerint Csányi lenne az MDF miniszterelnök-jelöltje, és bár ezt
elutasította, a kapcsolat nem volt rossz. A Tisztelet Társaságával is Ibolya
tárgyalt. Amikor kérdeztük, hogy ennek a baloldalinak tartott szervezettel miért
kell szövetséget kötni, annyi volt a válasz, hogy nyugodjunk meg, ez csak egy
civil szervezet. Most viszont az elnök asszony ugyanezt a szervezetet úgy
aposztrofálja, mint az oligarchák eszközét” – jelezte értetlenségét Huber
Szebasztián, a párt budapesti alelnöke.
Azzal kapcsolatban, hogy vajon az MSZP, illetve a Fidesz befolyása mennyire
hatott, vagy próbált hatni a pártra, az Almássyhoz húzó politikus elmondta, ő
nem tud arról, hogy a Fidesz részéről bárki szorgalmazta volna az elnökváltást.
Hozzátette, hogy Almássyt azért támogatta, mert többekkel együtt egy erős,
független és jobboldali MDF képe bontakozott ki a programjából. A baloldali
eltolódástól való félelmet erősítette az almássysták értelmezésében a
lehallgatási botrány is. Huber hangsúlyozta, hogy szerinte csakis a kormány
irányítása alatt álló Nemzetbiztonsági Hivatal közreműködésével kerülhetett a CD
Dávid Ibolyához. Almássy védelmében pedig azt emelte ki, hogy ha két személy
beszélget egy harmadikról, hogy az mit kérne egy negyediktől, még nem merül fel
bűncselekmény gyanúja.
Eközben a párton belüli feszültségek sem csitulnak, bár a frakció megmentésének
ügye némiképp elterelte erről a figyelmet. A képviselőcsoportba végül is Lengyel
Zoltánt, a Fideszből kizárt kisgazda politikust tudták importálni. A politikus
ellen egyébként hatóság elleni erőszak miatt nyomozás folyik; korábban meztelen
képei kerültek fel az internetre; továbbá szolgálatilakás-botrányba, is
keveredett. Huber Szebasztián számára úgy tűnik, Dávid Ibolyáék minden eszközt
megragadnak, hogy Budapestet visszaszerezzék”. „Hallottunk egy »halállistáról«,
amelyen azoknak a kerületi elnököknek a neve szerepel, akiket igyekeznek
eltávolítani, pusztán azért, mert Kornélhoz húznak. A lista Hock Zoltán alelnök
személyéhez köthető; úgy tudjuk, korábbi elnököket keresett meg azzal, hogy
vegyék át bizonyos vezetők helyét.
„A huszonhárom kerületből tizennégy-tizenöt esetében van ilyen szándék, persze
lehet, hogy leváltásra csak egy-két helyen kerül sor, elrettentési szándékkal” –
magyarázta a budapesti alelnök.
Huber szerint Dávid Ibolya nem mehet el amellett, hogy riválisának is jelentős
támogatottsága van, ezért a legjobb megoldás egy másik tisztújítás lenne. Az sem
véletlen – mondja –, hogy a hétvégi választmányi ülésen Dávidék nem merték
Almássy pártból való kizárását napirendre tűzni – ez ugyanis még nagyobb
ellentéteket szült volna.
Nem csak Budapesten, vidéken is vannak támogatói Dávid Ibolya vetélytársának.
Takács Péter, a párt Békés megyei elnökének elmondása szerint a tisztújítás
során öt megye támogatta Almássyt egyedüli jelöltként, négy másik megye – köztük
Békés is – pedig Dávid után másodikként. A vidéki politikus úgy véli, hogy
Almássy pártból való kizárása biztosan további feszültségeket generált volna. A
külső pártbefolyással kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ő személy szerint semmi
ilyet nem tapasztalt.
2008. 10. 17. (XII/42)
