Fotó: Vörös Szilárd
Nem véletlenül kardinális kérdés ez. A múlt héten az MSZP és a Fidesz között
azon ment a kommunikációs csata, hogy a nemzetbiztonsági miniszter szerint a
bűncselekmények gyanúját alátámasztó titkos felvételek milyen körülmények között
(törvényesen vagy törvénytelenül) kerültek rögzítésre, de azok tartalmát még nem
ismerte a közvélemény. A szocialisták egy több tucat felvételt tartalmazó CD-t
emlegettek, mint ami azt bizonyítja, hogy az UD Zrt. és a Fidesz politikusai
között nyilvánvaló az összejátszás. A kormánypárti politikusok látványosan
törekedtek arra, hogy valamely országgyűlési bizottság foglalkozzon az üggyel,
de mivel KDNP-s elnöke nem volt hajlandó összehívni a nemzetbiztonsági
bizottságot, ezért egy csonka ülés mellett az alkotmányügyi bizottság elé
terjesztették a kérdést.
A Fidesz viszont váratlanul a honlapján nyilvánosságra hozott hét, fideszes
politikust érintő beszélgetést, mondván: ezek is az ártatlanságukat bizonyítják.
A felvételeken Kövér László beszélget az UD Zrt. egyik vezetőjével, igaz, a
beszélgetés tényén kívül semmi kompromittáló sincs a beszélgetéseken. Az egykori
titokminiszter rendkívül fegyelmezett ember lévén csak szűkszavú
időpont-egyeztetésekről „eszközölt”. A felvételeken egy félreérthető mondat
sincs, de a hangnem mély, közeli és bizalmas ismerettségre utalt.
Ezzel ellentétben Demeter Ervin, aki ugyancsak az Orbán-kormány titokminisztere
volt, sokkal fecsegősebb beszélgetést folytatott az UD-s cégvezetővel, többek
között arról, hogy ő mit is hallott arról, hogy az NBH vezetője mikor járt
Moszkvában. Míg a Fidesz- kommunikáció szerint ebben semmi kivetnivaló sincs,
addig az MSZP szerint rajtakapták Demetert, mert törvénytelenségeket kért az
inkriminált cégtől. Az NBH vezetőjének a nyomon követése ugyanis szerintük
államtitkot sért. A sajtóban (mint általában) „hitbéli” kérdés lett, hogy kinek
van igaza: a jobboldali tollnokok szerint a Fidesznek, míg az ellenkező oldalon
természetesen az MSZP-nek. Hétvégén azonban váratlanul a maradék harminc
felvétel (amire állandóan hivatkoztak a szocialisták) is felkerült pár órára egy
videómegosztóra, ami csak az UD Zrt.-s dolgozók egymás közötti, amúgy elképesztő
tartalmú beszélgetéseit tartalmazza. Ha igaz, és nem hamisított a felvételek
tartalma, akkor abból egy olyan társaság képe rajzolódik ki, amelynek több
munkatársa is törvényfelettinek érzi magát.
Például két beszélgetés is foglalkozik egy gépkarabély megvásárlásával, ami
„hatvan rugó lesz”, és két tár van hozzá negyven darab lőszerrel. Nehéz hova
tenni azt is, hogy arról csevegnek, hogy milyen lehetőségei vannak egy ügyvédi
iroda megfigyelésének. Lásd: „Parlament sarkától a második ház a Balassi Bálint
utcánál, a belső kapunál lehetne kihelyezni egy olyan eszközt, amivel figyelni
lehetne, ki megy be és ki megy ki az ügyvédi irodából.” A szakemberek szerint
„kívül mennek a telefon- és internetdobozok, így elképzelhető, hogy hozzá
lehetne férni”, bár „a zár sem különleges, magán az ajtón”. (Az említett ügyvédi
iroda egyébiránt egy befolyásos budapesti ügyvédé.)
Az is kiderült, hogy környezettanulmányt készítettek Bajnai Gordon miniszterről,
de az is, hogy egy férfit kezének eltörésével fenyegettek meg, ha nem fizeti ki
a tartozásait. Az igazi vaskos állítások egy olyan kódolt beszélgetéssorozatnak
a részei, amit a sajtóban úgy dekódoltak, hogy a MÁV Biztosító adatai mellett a
Mol munkatársainak a levelezéséhez, illetve egyéb adataihoz is hozzáférhettek a
cég munkatársai.
A Fidesz ezekről a beszélgetésekről nem sokat mond, csak annyit, hogy ezek az
ártatlanságukat bizonyítják, hiszen fideszes politikusok nem szerepelnek
ezekben. A MSZP válasza: „összenő, ami összetartozik”- alapon kizárt, hogy a
Fidesz tiszta maradjon, ha ilyen cégekkel állnak felsővezetői szinten
kapcsolatban.
Extrém és meglepő magyarázatok egyébként vannak az ügyben, amelyek lehet, hogy
csak a figyelem elterelésére alkalmasak. Az egyik ilyen vélekedés, hogy a „nyers
világpolitika” áll a botrány hátterében, amit igazol, hogy szeptember közepén
Magyarországon járt egy orosz delegáció. A Gazprom emberei a Déli Áramlat
kapcsán a Magyar Fejlesztési Bankban tárgyaltak. Az energetikai óriás
kommünikéje szerint a megbeszélésen a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi
szakaszának építésére vonatkozó kérdéseket tárgyalták. A kidolgozandó tanulmány
az egész projektre összeállítandó, Oroszország, a Fekete-tenger, valamint a
Közép- és Dél-Európa államainak területére vonatkozó, átfogó megvalósíthatósági
koncepció lényegét képezi.
„Magyarország nehéz helyzetben van, mivel mind az orosz érdekeltségű Déli
Áramlatot, mind az amerikai-uniós Nabuccót hazánkon keresztül tervezik
megépíteni. A magyar energiacég, a Mol szerepe és hozzáállása ebben a helyzetben
kulcsszerepet tölt be, ezért nem meglepő, hogy a magyar olajvállalat biztonsági
cége került bajba a megfigyelési ügyben” – állította egy ellenzéki az atv.hu
portálnak, aki szerint az sem véletlen, hogy a Mol egyik tulajdonosa is „nyomás
alá került”. (Csányi Sándor, az OTP elnöke egyben a Mol igazgatótanácsának is az
elnöke – a szerk.)
Az ellenzéki pártban egyébként közvélekedés, hogy a megfigyelési ügynek nem ők
voltak a célpontjai – a politikai szál csak mellékes hozadéka lett az ügynek.
Árulkodó, hogy a Fidesz-közelinek tartott Heti Válasz friss számában
Gyurcsány–Csányi csörtének írja le a konfliktust.
Az ügyben egyébként minap éppen az Index emlegetett az egyik cikkében orosz
szálat, miszerint az UD Zrt. a Mol belső elhárítása volt az orosz támadás
idején.
Mint írták: védelmi céllal telepített figyelő szoftvert a Mol kommunikációs
rendszerére az UD Zrt. A magyar olajcég vezetése azért keresett technikai
támogatást, mert a Mol feletti befolyás megszerzésére külföldről, azaz
Oroszországból nagy erőket mozgató manőverek indultak.
2008. 10. 03. (XII/40)
