Fotó: boon.hu
„Vajda, meddig tűrjünk még?!” – kérdezgetik egyre haragosabban a Borsod
megyei cigányvajdát, Lakatos Attilát. A keserűség – függetlenül az elkövetők
indítékától – érthető. Az elmúlt időszak cigányok ellen indított legsúlyosabb
támadása során hétfőn hajnalban ismeretlen személyek az alig ezres lélekszámú
Nagycsécs szélén álló két házra dobtak gyújtópalackokat, majd sörétes puskával
lőttek be az ablakokon. A családfő, Nagy Tibor csupán könnyebb sérüléseket
szenvedett, vízért szaladó feleségével, valamint mozgássérült bátyjával viszont
azonnal végeztek a lövések. Hallássérült lányának az volt a szerencséje, hogy
nem riadt fel a Molotov-koktélok okozta robajra. A másik épületben, ahol Nagy
Tibor öccse lakik, a benzines palack nem robbant fel, a családfő pedig a falhoz
parancsolta élettársát és két kisgyermeküket, így szerencsére senki nem sérült
meg.
Lakatos Attila lapunknak nyilatkozva a falubeli romák véleményét erősítette meg,
akik szerint elképzelhetetlen, hogy az eset hátterében uzsorakamat miatti
nézeteltérés állt, már csak azért is, mert az uzsorásokra nem jellemző, hogy
kivégzik a klienseiket. „Ez a kosárfonásból tengődő család soha nem került
összeütközésbe a törvénnyel, és olyan nyomorban éltek, hogy senki sem adott
nekik kölcsönt. Egyébként végigkérdezgettem a falubelieket, akik szerint
Nagycsécsen nem bevett szokás a kamatospénz rendszere” – mondta a vajda, aki
ennek ellenére óvakodik attól, hogy kijelentse: a történtek hátterében
cigányellenesség áll. Szerinte ezzel érdemes megvárni a nyomozás végét, annál is
inkább, mert az indulatok könnyen elszabadulhatnak.
„A mostani helyzet nagyon hasonló a húsz évvel ezelőttihez. Akkor bőrfejűek
támadtak rá rendszeresen a térségben élő romákra, akik annyira féltek, hogy
éjszakára zsinegekkel kerítették körül a házaikat, kolompokat aggattak rájuk és
virrasztottak. Később két feketeruhás német motoros tévedt a környékre, akikről
azt hitték, szkinhedek, és agyba-főbe verték őket. Attól tartok, hogy a
magyar–roma feszültség most ennél is kritikusabb szintet érhet el” – fogalmazott
Lakatos. Szerinte a polgárháborúval fenyegető helyzet hátterében alapvetően a
Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosságának 36 százalékát kitevő cigányság
mélyszegénysége és az ezzel összefüggésben terjedő bűnözési hullám áll.
(Ráadásul Miskolcon is feszültséget okoz, hogy egyre több a városba „betelepülő”
roma. A város szocialista polgármestere nemrég pattanásig feszültnek minősítette
a közhangulatot.)
Az indítékokat firtatva a vajdánál keményebben fogalmazott Mohácsi Viktória, az
SZDSZ roma származású európai parlamenti képviselője, aki a helyszínről üzente a
nyomozóhatóságoknak, hogy az utóbbi esztendőben történt nyolc Molotov-koktélos
attakot kezeljék rasszista bűncselekményként. Információi szerint több jel is
arra utal, hogy szélsőséges csoportok követték el ezeket a támadásokat, melyek
többségében az elkövetők cigány holokauszttal fenyegették meg az ottaniakat. Az
akciók után pedig több helyen felvonult a Magyar Gárda.
Bogdán János, az Országos Cigány Önkormányzat szóvivője szintén etnikai okokat
lát a történtek mögött. Lapunknak nyilatkozva azt is elmondta, hogy a nagycsécsi
gyilkosságok előtt egy órával a közeli Sajószöged és Sajóörös településeken
hajtottak végre Molotov-koktélos támadást romák által üzemeltetett
vendéglátóegységek ellen. „Innen csupán tíz kilométerre fekszik Nagycsécs, ahol
egyébként két nappal a támadás előtt két autó tűnt fel, a sofőrök nem létező
utca iránt érdeklődtek, majd gyorsan távoztak” – tette hozzá. (Keddre virradóan
Debrecenben is benzines palackot dobtak egy romák lakta házra ismeretlen
személyek. Itt kisebb kár keletkezett ugyan, de senki nem sérült meg.)
A rendőrség kiemelten kezeli a nagycsécsi gyilkosságot, az ügyön külön
nyomozócsoport dolgozik. A nyomravezetői díjat egymillióról tízmillió forintra
emelték – ez azt is jelentheti, hogy nincs olyan nyom, amelyen a rendőrség
elindulhatna. A jutalmat Lakatos Attila további 100 ezer forinttal toldotta meg,
és felszólította a cigányságot, hogy ki-ki saját erejéhez mérten gyarapítsa ezt
az alapot.
Draskovics Tibor rendészeti miniszter az eset kapcsán hangsúlyozta: a kormány
szándéka, hogy ennek az ügynek minden eleme váljék ismertté, derüljön ki, hogy
volt-e valamilyen etnikai oka a gyilkosságnak. Kérdésre válaszolva az
uzsorakölcsönt az egyik lehetséges motívumnak nevezte. Ezzel kapcsolatban a
kormány a büntető törvénykönyv módosítását kezdeményezte: bűncselekményként
definiálnák az uzsorakölcsönt, ha az a hitelfelvevő anyagi ellehetetlenülését
eredményezi.
2008. 11. 07. (XII/45)
