hetilap

Lengyelországon keresztül került több mint 40 tonna írországi sertészsír két hazai céghez, míg Németországon keresztül 70 tonna ír sertéshús érkezett négy további magyar vállalathoz. Az egyik cég kolbászba akart karajt tölteni karácsonyra, a termékből 400 kiló már biztosan a kereskedelmi forgalomba került – mondta lapunknak az FVM egyik illetékese.
A magyar Kaiser Food Kft. 57 tonna májas termékét hívta vissza a boltokból, mert felmerült a gyanú, hogy dioxinnal szennyezett alapanyagot használtak fel a termék előállításához. A cég szóvivője lapunknak elmondta, hogy egy dán–norvég kereskedőtől vásároltak 40 tonna sertésmájat, melyről később derült ki, hogy a dioxinügyben érintett írországi sertéstelepről származik. A kft. azonnal kezdeményezte a szennyezett ír alapanyagból készült termékek visszahívását.
Írország az elmúlt hétvégén jelentette az esetet, miszerint 45 sertéstelepén a rákkeltő dioxinnal szennyezett takarmánnyal etetett ser­tésekből 21 országba exportáltak húst és húskészítményeket. Az uniós élelmiszerbiztonsági hírláncnak köszönhetően Lengyelország értesítette a magyar hatóságokat, hogy 70 tonna érkezett a mérgezett húsból egy lengyel közvetítő kereskedőn keresztül Magyarországra.
„A botrány ugyan most robbant ki, de az elmúlt időszak alatt senkinek nem tűnt fel, hogy valami nagy disznóság történt az ír ólakban? Ennyire bízhatunk a hatósági állat-egészségügyi hálózatban? Meg a talajtól az asztalig mindent átható HACCP rendszerben? Amely előírja ugyan, hogy egyik kést az egyik, a másik kést a másik mosogatóban kell elöblítenie a hentesnek, meg hogy hány méterre lehet a mosogató a húsvágó tőkétől, de a hentes csak három hónappal később értesül a sajtóból, hogy milyen húst is szabdalt fel a kedves vásárlójának” – mondja egy szuszra Szollár György békési sertéstartó termelő. A rendszerváltáskor közel 5 millió sertést tartottak az itthoni terme­lők, ma jó, ha fele van évente, mondja a gazda, aki felvásárlással is foglalkozott egészen a közelmúltig. Ma már a falusi portákon sem röfögnek a cocák, helyette a tescós zacskókat zizegteti a szél, amiben az olcsó húst hozták haza a háziak, ironizál a gazda. „Az ágazatot szándékosan tették tönkre az uniós cégek, felvásárolva a feldolgozóipart, megszüntetve ezzel a hazai sertéstartást” – állítja meggyőződéssel.
Éder Tamás, a Magyar Húsiparo­sok Szövetségének társadalmi elnöke szerint több magyarázat is létezik arra, hogy mit keres nálunk az ír disznó. „Az egyik ok az eltérő étkezési kultúrában keresendő, vagyis hogy minden országban a sertés más-más részeit részesítik előny­ben. Nagy-Britanniában például szinte kizárólag a szalonnát és a sovány húsokat nyerik ki az állatból, a többi része szinte melléktermék, aminek máshol kell piacot találni. Hazánk azért volt jó célpontja a fagyasztott ír sertésmájnak, mert a magyar ízléshez közel állnak a májas húskészítmények.”
A szakember szerint a behozatal másik, talán súlyosabb oka a csökkenő hazai sertésállomány, ami miatt a feldolgozók kénytelenek külföldről is beszerezni az alapanyagot. Jelenleg a Magyarországon előállított húsipari termékek 80 százaléka készül hazai tenyésztésű sertésből – ami 3,7 millió sertést jelent –, a fennmaradó hányadot importtermékként dolgozzák bele a készítményekbe. Még nagyobb a külföldi alapanyagok aránya a vörös húsból készült termékek (szalámik, kolbászok, felvágottak) vagy a bel­ső­ségekből gyártott termékek (kenő­má­jasok, disznósajt stb.) tekintetében, hiszen itt egyetlen szempont alapján szerzik be az alapanyagokat a feldolgozók, ez pedig az ár. Az ír kereskedők valószínűleg készletlikvidálást, raktárkiseprést tartottak, és olyan áron kínálták portékájukat, aminél a feldolgozók már nem vizsgáltak semmit, magyarázza az ügy hátterét a társadalmi elnök. Az uniós élelmiszerszabályozás mellett vásárlóként egyébként képtelenség kideríteni, hogy a sokféle alapanyagból készült felvágott, virsli, párizsi alapanyaga melyik országból származik. A jogszabály ugyanis nem engedi, hogy a kommersz termékeken az alapanyagok származási helyét feltüntessék – így azt sem, hogy az adott húsáru kizárólag magyar alapanyagból készült-e vagy sem.
„Az unió belső piaca semmilyen szűrőt nem állít a termékek szabad áramlásának útjába, az egészségügyi szempontból káros alapanyagból készült termékek visszavonása a forgalmazók, illetve a kereskedők felelőssége. Az érintett vállalat azonnal jelentette az esetet, és kivonta a forgalomból termékeit, ám ugyanez már nem mondható el a külföldi forgalmazókról. Itthon főként a diszkontáruházak polcain találni jelentős mennyiségben cseh, lengyel és német eredetű húskészítményeket” – mondta a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke.
Lapzártánkkor érkezett a hír, miszerint az országos főállatorvos elrendelte minden Írországból származó, 2008. szeptember 1-je és 2008. december 6-a között előállított sertéshús forgalmazásának tilalmát, azok forgalomból való azonnali kivonását és megsemmisítését. Az ilyen húsból előállított összetett, illetve feldolgozott termékek forgalmazhatóságát kedvező ered­ményű laboratóriumi vizsgálathoz kötötte.

Dioxin: takarmányból az asztalra

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek