A bíróság nem azt állítja, hogy nincsenek roma származású elkövetők, azonban ennek középpontba állítása és ezzel indulatok keltése jogállami keretek között elfogadhatatlan. A közvéleményben olyan képzet keletkezhetett, hogy »Jön a gárda, és majd rendet csinál!« Ez a cél pedig alkotmányosan nem elfogadható” – mondta a bíró, hangsúlyozva, hogy a hazafiságot nem mások ellenében kell képviselni. Szerinte a Magyar Gárda ruházata alkalmas lehet arra, hogy egy kisebbség reális érzékenységét megsértse, attól függetlenül, hogy volt-e ilyen célja – vélekedett a bíró, aki szerint önmagában a félelemkeltés mechanizmusa sértheti mások jogait, csakúgy mint a külső megnyilvánulások.
A Magyar Gárda ügyvédje szerint az ügyészség nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani indítványát, amelyben a megfélemlítést nevezte a szervezet fő céljának, továbbá azt sem, hogy az egyesület tevékenysége mások jogainak, szabadságának olyan fokú sérelmével járt volna, ami indokolja feloszlatását. Gaudi-Nagy Tamás hozzáfűzte: a feloszlatás olyan megállíthatatlan folyamatot indít el, melyben „ízlésterror”, vélt vagy valós sérelmek alapján iktatnának ki civil szervezeteket a társadalmi szereplők közül.
Az ítélet a Magyar Gárda Egyesülettel szorosan együttműködő Magyar Gárda mozgalomra közvetlenül nem terjed ki. A bíróság az egyesület nyilvántartásból történő törléséről, továbbá a szervezet számláján lévő vagyon állami tulajdonba kerüléséről rendelkezett.
Vona Gábor, az egyesület elnöke a tárgyalást követő ítélethirdetés után újságíróknak azt hangsúlyozta: nyilvánvalóvá kell tenni, hogy amit a közvélemény gárdaként ismer, az nem volt tárgya a pernek. Az egyesületet oszlatta fel a bíróság, de ők ezt nem fogadják el, és minden hazai, illetve nemzetközi bírói fórumot igénybe vesznek, ha szükséges. „A Magyar Gárda feloszlathatatlan, a Magyar Gárda folytatni fogja nemzetmentő és társadalommentő tevékenységét a jövőben is” – hangoztatta a szervezet elnöke.
Bosszú vagy pech
Súlyos koponyasérüléseket szenvedett, s a bántalmazás miatt már egy műtéten is átesett a Magyar Gárda egyik alapítója, Szabó Attila, akit a hét elején hajnalban vertek össze, miután négy ember betört vecsési házába. Az egyik elkövetőt, aki egy 38 éves fővárosi férfi, már el is fogták. Korábban rablás, lopás, hivatalos személy elleni erőszak és emberölés kísérlete miatt volt büntetve – közölte a rendőrség. A nyomozás jelenlegi szakaszában „tipikus rablásnak tűnik az eset, amelynek célja a vagyonszerzés volt” – mondják a rendőrök, de az áldozat és felesége egybehangzó véleménye szerint az elkövetők romák voltak. A feleség szavai szerint amíg a támadók viperával és feszítővassal ütötték-verték a férjét, azt kiabálták, hogy „most magyarkodjál!”. Szabó Attila a vecsési Jobbik és a Magyar Gárda egyik vezető személyisége, aki anno a helyi MIÉP-ben is tevékenykedett, s tagja volt a városi nemzetőrszövetségnek. Szervezésével Vecsésen egy honfoglaló vitézt ábrázoló bronzszobrot és egy adventi keresztet is felállítottak.
2008. 12. 19. (XII/51)
