Az APEH tavaly 70 ezerrel több vizsgálatot folytatott le, mint egy évvel korábban, ám a be nem fizetett tartozások állománya is jelentősen emelkedett. Jelenleg több mint 1 millió adózónak van kisebb-nagyobb tartozása az adóhatósággal szemben, ebből 1000 milliárd pedig már nem működő vagy felszámolás alatt lévő adózókhoz köthető. Úgy tűnik, hogy mire a jogszabályi hiányosságokból és szervezetlenségből felocsúdó adóhatóság a renitensek nyomába ered, az adóelkerülők nagy része már régen új cégbe vagy külföldre mentette át a pénzét – és sokszor saját magát is.
„A magyar közigazgatás úgy épül fel, hogy mindent elkövet azért, hogy ne lehessen ellenőrizni. Ez az APEH-nál is így van, évente csak egy évkönyvet adnak ki rengeteg adattal” – mondta lapunknak Vadász Iván adószakértő. A Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének alelnöke szerint az APEH legalapvetőbb problémája az átláthatatlanság. Jelenleg például csak a hatóság bevételeinek végösszegét ellenőrzik, és ha teljesült ez a „tervszám”, máris (több) költségvetési támogatáshoz jut az APEH. Vadász szerint ez a módszer alapot szolgáltathat arra, hogy esetleges túlkapásokat kövessenek el a bevételek növelése érdekében.
Szikora János APEH-elnök a szervezet éves eredményeiről tartott sajtótájékoztatóján nemrég bejelentette: 2008-ban a hatóság állami kasszájába 9290 milliárd forint folyt be, és ez 7 százalékos (636 milliárd) növekedést jelent az előző évi összeghez képest. Többek között kétszeresére nőtt például a lakossági bejelentések száma, aminek a „haszna” 10 milliós nagyságrendben mérhető. Vadász Iván az átláthatóság érdekében azt is vizsgálat tárgyává tenné, hogy egy adott évben mennyi pert nyert meg, illetve veszített el az adóhatóság, és hogy mekkora a fellebbezések elfogadásának és elutasításának aránya.
„Az adóhatóság alapfeladata, hogy a törvényesség megtartásával és megtartatásával elősegítse, szükség esetén kikényszerítse az adózók jogkövetését” – olvasható a jelmondat az adóhatóság hivatalos kiadványaiban. Nemrég azonban az adatvédelmi ombudsman, Szabó Máté figyelmeztette arra őket, hogy „a tisztességes eljáráshoz való jogot” csorbítja, ha – előzetes tájékoztatásuk ellenére – vizsgálat alá vonják a már elévült időszakokat is. A tapasztalatokból már regényeket lehetne írni, amelyek egy-egy APEH-vizsgálat során játszódnak le. A Hetekhez érkezett olvasói levelekben is többen jelezték: előfordult már velük is, hogy 25 éves számlákat kértek be tőlük, vagy éppen olyan ügyekről faggatták őket, amelyek jogilag már rég elévültnek számítanak.
Vadász Iván szerint súlyos problémát jelent a revizorok felkészületlenségének és tevékenységének irányítása. A szakember például azonnal beszüntetné az egyedi állásfoglalásokat, lévén, hogy az APEH munkatársai sosem kaptak egységes iránymutatást erre vonatkozóan. „A Mari néninek és Pista bácsinak szóló válaszlevelek helyett olyan iránymutatást kellene készíteni, amelyek egy adott területet teljesen lefednek. Ezeket nem ellenőröknek, hanem szakértőknek kellene írniuk, akik meg is tudják magyarázni az embereknek a részleteket. Hiányzik tehát egy profi szakmai műhely ennek a területnek a hátteréhez” – fejtette ki az adószakértő.
Szívesen vettük volna, ha a felhozott vádakra reagálnak az adóhatóság illetékesei is, de megkeresésünkre azt a választ kaptuk, hogy ezen a héten nem áll módjukban a válaszadás.
2009. 01. 30. (XIII/5)
