A tej értékesítésében bekövetkezett káoszt jól jellemzi, hogy amíg ezelőtt esztendőre szóltak az értékesítési szerződések, újabban egy-három hónapra kötnek alkut a felvásárlók még a legnagyobb gazdaságokkal is. Az átvételi árak a tavalyi literenkénti száz forintos átlagárról 60–67 forintra estek vissza. Ennél is kevesebbel, literenként 50 forinttal fizetik ki a tejipari szerződés nélküli, zömmel családi gazdaságokat.
A töviskesi Tárnok család legutóbb már csak 48 forintot kapott a tej literéért a felvásárlóktól. Az uniós támogatásból még tavaly beindítottak egy mozgó tejesautót, amellyel házi tejet szállítanak a közeli településekre és városokba. „A friss tejre mindig van igény, mert az emberek rájönnek lassan, hogy a házi dolgok sokkal jobbak, mint a nagybevásárlókban kapható műanyagok” – mondja a gazda. A gondjait azonban ez az autó nem tudja megoldani. Tehenészetében a kétszázas állományból száznegyven a fejőstehén, ami több ezer liter tejet jelent naponta. Jelenleg minden egyes tejelőn naponta átlagosan kétszáz forintot buknak.
„Nekem a nyomott árak miatt ne hivatkozzanak itt a világválságra, amikor a tejipar, a tejkereskedelem ugyanígy kihasznált bennünket évekkel ezelőtt is, amikor még szó sem volt válságról” – kesereg a tejtermelő, aki megdöbbentő sztorival magyarázza a karácsonykor tapasztalt keresletvisszaesést. Szerinte az ünnepek alatt segélyként szétosztott irdatlan mennyiségű ingyentej úgy került hazánkba, hogy több külföldi élelmiszerforgalmazó cég magyar céget hozott létre az elmúlt hónapokban, majd a raktározott tejporából a szavatossági idő lejárata előtt magyar víz hozzáadásával tejet állított elő. Ezzel egyrészt eleget tett azon magyar előírásnak, amely szerint az itt előállított terméknek bizonyos százalékban tartalmaznia kell magyar alapanyagot, másrészt pedig nem kellett a tulajdonosoknak a veszélyes anyagnak számító tejport hatalmas összegért ártalmatlanítani.
A gazdák szerint a kereskedők, a feldolgozók kihasználják, hogy a tej nem olyan áru, mint a gabona, amit a jobb ár kivárásáig raktározni lehet. „Úgy játszanak velünk, ahogy akarnak, és remekül összehangolják az árakat egymást közt a maguk javára. Őket szépen el is kerüli a válság” – állítják az érintettek.
Az Európai Bizottság becslései alapján nem csak a magyar termelői piac tisztul majd meg a következő években, 2014-ig az EU10-ek tehénlétszáma 20 százalékkal fog csökkenni, miközben 24 százalékkal nő majd a tejhozam. Az unió szakértői egyébként arra számítanak, hogy szinte minden szektorban – a sajttól a sovány tejporon át a vajig – csökken majd az EU világpiaci részesedése, de enyhén növekszik majd a belső piac, és a magasabb szintű feldolgozott termékek irányába megy majd el az ágazat.
Az agrártárca idehaza máris válságmenedzselésbe kezdett, aminek keretében egy sor azonnali intézkedést vezet be a közeljövőben. Mint mondják, a minisztérium 2,5 milliárd forinttal tudja javítani az ágazat pozícióját. Idén például mentesítik a különböző hatósági díjak megfizetése alól a tejtermelőket, valamint a jövőben a szarvasmarhatartók is részesülhetnek az állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatban felmerülő költségekhez adható támogatásból. Fejleszteni kívánják továbbá az iskolatejprogram támogatási rendszerét, úgy, hogy a programban részt vevők további segítségben részesülhessenek.
A tervek között szerepel egyebek mellett a tej és tejtermékek fogyasztásának ösztönzését célzó marketingprogramon belül, hogy kimondottan a hazai termékek fogyasztására buzdítsák az embereket. Mindeközben folynak már az egyeztetések a hazai áruházláncokkal annak érdekében, hogy azok polcain nagyobb arányban lehessen megtalálni a magyar tejtermékeket. Amennyiben ez nem valósul meg, a tárca kész törvényi úton érvényt szerezni kérésének.
Az egyik legfontosabb döntés értelmében kiszélesítik a legrászorultabb gazdaságok intervenciós keretből zajló segélyezési programját. A tejtermékek felvásárlásához 2009-re állítólag közel kétmillió eurós keret áll rendelkezésre, amelynek kihasználását a minisztérium maximális mértékben támogatja.
2009. 01. 30. (XIII/5)
