Az egészségügyi miniszter tájékoztatása szerint tavaly 1,5 milliárd forintot különítettek el a terhességmegszakítások céljára, idén 1,6 milliárdot, de évek óta nem használják fel a teljes keretet. Egy művi beavatkozás költsége ma 28 ezer forint, s az abortuszok alig 2-3 százaléka számít olyan válsághelyzetnek, amikor a műtétet teljes mértékben állja az OEP – tudtuk meg a KSH-tól.
Míg 100 élve születésre 1990-ben 72 abortusz jutott, addig 2007-ben már „csak” 45. Ez azt jelenti, hogy ma minden harmadik megfogant baba erre a sorsra jut, szám szerint 43870 fő. Magyarországon évente mintegy 35 ezerrel több ember hal meg, mint ahány megszületik, így az abortuszokat is beleszámítva majdnem 80 ezer fővel csökken évente a népesség.
A 90-es évek eleje óta 90 ezerről a felére csökkent az abortuszok száma, kivéve az 1993–1995 közötti, szintén válságos gazdasági időszakot. Ez a Bokros-csomag családpolitikai megszorításainak ideje is, amikor átmenetileg megnőtt az abortuszok száma, ugyanakkor máig ható érvénnyel lecsökkent a születések száma. „Ha végiggondoljuk az elmúlt évtizedek népesedéspolitikai intézkedéseit, megállapítható, hogy lényeges demográfiai változásokat egyszer sem sikerült velük előidézni” – állítja Bethlen Anna közgazdász. Szerinte ezek az intézkedések nem képesek népességnövekedést előidézni, hanem általában olyan, kevésbé tehetős társadalmi rétegek számára kívánják megkönnyíteni a gyerekvállalást, akik csak anyagi okokból vállalnak kevesebb gyereket, mint amennyit szeretnének. Széleskörű megelőző-felvilágosító munkával azonban valamelyest elő lehet idézni az emberek szemléletváltását, ilyen az abortusz ügye, de a házasság- vagy családpártiság ennél jóval nehezebben befolyásolható jelenség.
A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.
2009. 02. 13. (XIII/7)
