Clint Williamson, Amerika utazó nagykövete európai körútja során több fővárosba, így Budapestre is ellátogatott. Hazánkban a külügyminiszter mellett Várkonyi László szakállamtitkárral tárgyalt egyebek mellett a guantánamói foglyok jövőjéről. A rabok sorsa annyiban érint minket, hogy az Európai Unió tagjaként nemcsak hangosan tiltakoztunk a tábor léte ellen, hanem az Európai Parlamentben támogatásunkról biztosítottuk Obama elnöknek a fogolytelep felszámolására irányuló törekvéseit. Az egyeztetésen a nagykövet mindössze hazánk hajlandóságáról kívánt benyomást szerezni, és meg is kapta, amit akart, Göncz Kinga külügyminiszter ugyanis kijelentette: „Magyarország nyitott arra, hogy megvizsgálja az egykori rabok befogadásának lehetőségét.”
Bár a kérdés eldöntése a kormány hatásköre, a külügyi tárca jelezte, hogy egyeztetni kíván a parlamenti pártokkal és a Nemzetbiztonsági Hivatallal is. „A Külügyminisztérium a jelenlegi szakaszban nem tud az eddig elhangzottaknál többet mondani ez ügyben, alaptalan találgatásokba pedig nem lenne helyes bocsátkozni” – reagált megkeresésünkre Szelestey Lajos külügyi szóvivő.
Barack Obama január 22-én rendelte el a guantánamói katonai börtön egy éven belüli bezárását, és 30 napot adott egy szakértői csapatnak, hogy a 250 fogva tartott elhelyezésére javaslatot tegyenek. Aggasztó körülmény, hogy az elnök nemmel felelt az NBC televízió azon kérdésére: tudják-e garantálni, hogy a szabadon engedett foglyok nem próbálnak majd meg részt venni egy újabb terrortámadásban. Állítólag már Bush elnök is be akarta záratni a tábort, de nem lehetett megnyugtatóan rendezni a fogva tartottak sorsát. A védelmi minisztérium korábbi közlése szerint több szabadon engedett fogoly visszatért az „Amerika elleni harc frontjára”.
2009. 02. 20. (XIII/8)
