Az MSZP belső működéséhez ismerni kell a párton belüli tisztségviselő-választás szabályait. A kongresszuson a párttagságot a megyei küldöttek képviselik, de az, hogy egy megye mennyi küldöttel van jelen a tisztújításon, az attól függ, hogy mekkora ott a párttagság. A szavazás kimenetelét tekintve ezért kulcsszerepe van Budapest, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye szocialistáinak, mivel ők lényegesen több küldöttet delegálhatnak, mint a kisebb tagsággal rendelkező megyék, példának okáért Tolna vagy Vas. A megyei vezetők személyi „javaslatai” nagyban meghatározzák, hogy küldötteik hogyan szavaznak.
A szocialisták – legalábbis eddig – arra voltak büszkék, hogy a többi párthoz képest leginkább demokratikus a választási szisztémájuk, mivel a jelentős tagságnak köszönhetően nem volt kiszámítható, hogy kik lehetnek a befutók a pártvezetői tisztségekre. A rendszerváltás óta az MSZP vezérkara cserélődött le legtöbbször, és a legváratlanabb vezetői fordulatokat is e párt tudta produkálni.
A legutóbbi tisztújító kongresszuson az MSZP életében először fordult elő, hogy a fontosabb tisztségekért semmilyen verseny nem alakult ki, mivel a pártvezetés a konfliktuskerülés érdekében (majdnem hasonlóan tette egyébként a Fidesz is) annyira bővítette az elnökhelyettesi és az alelnöki posztok számát, amennyi jelentkező volt rá. Idén azonban már most annyian jelentkeztek be, hogy képtelenség lenne a titulusok számát bővíteni, ezért újra verseny lesz az MSZP-ben.
2009. 02. 27. (XIII/9)
