A közlekedésben tavaly került bevezetésre a zéró tolerancia és az objektív felelősség intézménye. Becsületére legyen mondva, hogy jelentősen visszaszorította a halálos kimenetelű balesetek, valamint az ittas vezetések számát. „Más uniós tagállamokban azt figyelték meg, hogy három dolognak van hatása: a büntetéseknek, a szisztematikus rendőri jelenlétnek és a közgondolkodás formálásának. Mi is ezt irányoztuk elő” – magyarázza a kormánybiztos, és elismeri, csak a büntetésektől várható kimutatható eredmény. Ezzel ért egyet Végh József pszichológus is, aki szerint kizárólag a büntetéstől való félelem miatt vettünk vissza a gázból. „A magyar emberek ilyenek, ha megbüntetik, akkor nem csinálja, ami tilos” – mondta el a Heteknek Végh.
A fix traffipaxok meg is tették szolgálatukat az autópályákon, eleinte több ezer gyorshajtót fotóztak naponta, ez a szám mára 100 körülire redukálódott egy-egy szakaszon. A gyorshajtás 2008 óta amúgy is jól jövedelmező „iparág” lett, hiszen egyes tételek akár a 300 ezer forintot is elérhetik. A rendőrség most újabb 650 készülék beszerzésén fáradozik, hogy alsóbb rendű utakon is vissza tudják szorítani a száguldozást. Az ORFK közlekedésrendészeti főosztályvezetője nemrég azt nyilatkozta egy internetes újságnak, hogy olyan tarifarendszeren dolgoznak, hogy a legkisebb sebességtúllépés is az objektív felelősség hatálya alá kerüljön, azaz „30-as táblánál már 31 km/órás sebességre is jönne a büntetés” – mondta el Komáromi Endre. Ami azt illeti, ez már Kondorosi kormánybiztosnak is sok, még több egyeztetni való van a tervezetekben szerinte.
A közlekedésbiztonság területén legutóbb a szmogriadó rendelete csapta ki sok nagyvárosi polgárnál a biztosítékot. A főpolgármester által januárban meghirdetett korlátozást szinte senki sem tartotta be, ezért az illetékesek rövidesen megváltoztatták a törvényt, így most már helyszíni bírsággal is sújthatja a rendőr a vétkest. A büntetési tétel felső határa 100 ezer forint. Ennél részletesebb információkat azonban nem tudni a szabályozásról, így azt sem, hogy például milyen fokozatai vannak. „Őrület, hogy egy létező jogszabályt nem vesznek észre, hiszen olyan dolgot fogadtak most el, ami már benne volt egy kormányrendelet mellékletében. Igaz, hogy a jegyző büntethet, de hát ő is a közhatalom része” – mondja Szikinger István alkotmányjogász, aki szerint az is nevetséges, hogy a még decemberben megalkotott rendeletet rögtön egymás után többször is módosították, míg végül januárban rájöttek, hogy még mindig nem az igazi.
Ahogy az autósok többsége ennek, úgy nem örültek a parkolási bírsággal rendelkezők az Alkotmánybíróság döntésének. Megsemmisítették ugyanis azt a rendelkezést, ami miatt nem lehetett behajtani az egy évnél régebbi büntetéseket. Újra előkerülhet tehát az a több tíz ezer ügy, amely tavaly nyáron egyszer már elvileg megszűnt.
Az Emberibb Parkolásért Mozgalom állítja: egyszerű anyagi haszonérdekek miatt kell horribilis árakat fizetni parkolási büntetések esetén is. „Az igazi bevételeket a több ezres büntetésekből szedik be az üzemeltetők, ezekhez képest a parkolási díj elenyésző” – mondja Legin István alelnök. Többen sérelmezték azt is, hogy egy pár száz forintos „károkozásért” a kiszabott bírság annak húszszorosa is lehet. Legin hozzátette, hogy a kilencvenes évek közepe óta legalább azt elérték, hogy a jogszabályok tízperces türelmi időt biztosítsanak az autósoknak. A szervezet szerint további problémát jelent, hogy a társaságok még a beszedett pénzeket sem használják valódi karbantartásra, „fizetős övezetekben télen a hó, egyéb időszakokban a kutyaürülék, a felhajtó nélküli magas járdaszegély nehezítik a parkolást. Az alelnök megjegyezte, hogy nem egyszer látott olyan ellenőröket, akik stopperrel mérték a tízperces türelmi idő leteltét, hogy utána kitehessék a kék vagy piros csomagot a szélvédőre.
Az irreális büntetéseket sérelmezik a tömegközlekedéssel utazók is. A BKV ellenőreire naponta panaszkodnak, hogy olyankor is büntetnek, amikor nem kellene, vagy rendre túllépik hatáskörüket. Szabó Máté már tavaly ősszel felhívta a figyelmet arra, hogy sérti a jogbiztonságot és a tisztességes eljáráshoz való jogot az, ha nem lehet minden megállóban jegyet venni, és ennek ellenére pótdíjat fizettetnek. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa azt is kifogásolta, hogy nem vetettek véget az emberi méltóságot sértő inzultusoknak, sőt a panaszlevelekre is csak elfogultan és több hónap késéssel reagáltak. Az ombudsman úgy tapasztalja, sok ellenőr hiszi azt, hogy a kezébe adott hivatalos papír miatt ő egy felsőbbrendű lény, aki azt csinál, amit akar. Azonban csak bemondásra veheti fel az adatokat, és ha igazoltatni szeretne, akkor igénybe kell vennie a megfelelő hatóságot. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a pótdíjkövetelés elévülési ideje egy év, eddig kényszeríthető ki, annak ellenére, hogy sokszor azon túl is megpróbálják érvényesíteni.
Puhul a standolás
2009. 02. 13. (XIII/7)
