A bizonytalanság oka az a tapasztalat, hogy a polgárok a választások közötti időszakban lényegesen másként vélekednek a pártszimpátiájukról, mint a választások idején. A szavazás közeledésekor az eltérések kisimulnak, így fordulhatott elő, hogy 2002-ben és 2006-ban is csak pár százalékos győzelmet ért el az MSZP, noha az előző hónapokban jóval jelentősebb különbséget mértek a kutatók a két nagypárt között. Jellemzően inkább a Fidesz vezetett. „Éles helyzetben már 5 százalékos győzelem is óriásinak számít, nemhogy 20 százalékos, ezért nehéz elképzelni, hogy a jelenleg mért pártszimpátiák szerint szavaznak majd a magyarok az országgyűlési választásokon" - vélekedett Karácsony Gergely.
A Medián igazgatója szerint azt sem lehet kiszámítani, hogy az MSZP, illetve a kispártok, az SZDSZ és az MDF milyen stratégiát alakítanak ki. „Az MSZP akár miniszterelnököt is cserélhet, ami növelheti a népszerűségét, vagy ahogy egyre többen szorgalmazzák, szavazatmaximálási okokból összefoghat az MSZP az SZDSZ-szel és az MDF-fel, miként Olaszországban a baloldal az Olajfa-kampány idején. Ezek rögtön megváltoztatják a forgatókönyveket" - tette hozzá Karácsony, aki szerint az európai parlamenti választások fordulatot hozhatnak a pártok stratégiájában, mivel akkor mindegyik pártelit „letesztelheti", hogy hol is állnak valójában, mekkora szavazótábort képesek mozgatni.
A Medián egyébként azt is vizsgálta, hogy mi kellene a Fidesz kétharmados győzelméhez, és arra a megállapításra jutott, hogy a jelenlegi rendszerben a Fidesznek legalább 20 százalékpontot kellene rávernie az MSZP-re ahhoz, hogy egyedül is meglegyen a kétharmados többsége. Az elmúlt egy évben a Medián adatai szerint 30 százalékpont vagy annál is több volt a Fidesz-előny.
2009. 03. 20. (XIII/12)
