hetilap

Az Országgyűlés elnöke, Szili Katalin köszöntőjében leszögezte: törvényi szabályozás alá szeretné vonni az állam és az egyház párbeszédének kérdéskörét, hogy az ne legyen kormányfüggő, hanem mindenki által követhető mezsgyén haladjon. A felekezetekre való tekintet nélkül megvalósítandó kölcsönös tisztelet hangsúlyozása után Szili az 1000 éves Pécsi Püspökség jelentőségét emelte ki, melynek apropóján a Pécs 2010 projektben az idei a vallás éve lett. A házelnök hitet tett amellett, hogy az EU alkotmányos szerződésének preambulumában szükséges a közös gyökerek, így a keresztény hit megfogalmazása is.

Hozzá képest szembeötlő ellenpólusként jelentkezett Francois Foret politológus professzor véleménye a Brüsszeli Szabadegyetemről, aki szerint a vallásnak már nincs illetékessége Európában, célja csupán a döntéshozó személyek befolyásolása és más nemzetek „európaizálása". Brüsszel is elsősorban érdekcsoportokként viszonyul hozzájuk, és olyan területen keres velük együttműködési lehetőséget, mint például az emberi jogok kérdése. Mivel a vallás számtalan politikai konfliktus táptalaja, az EU jelenleg nem engedi közösségi szinten dominálni, hanem a nemzetállamok szintjén kívánja kezelni a nézetkülönbségeket. A professzor szerint annak ellenére, hogy Brüsszelben erőteljes katolikus lobbitevékenység zajlik, az egyházak csak akkor tudnak számottevő eredményt elérni, ha összefognak.

„Ahol monopolhelyzetbe kerülnek egyes egyházak, a szekularizációs folyamat felerősödik, és a vallás individualizmusa is növekszik, míg a különféle vallási szervezetek által kínált alternatíváknak köszönhetően máshol felélénkülhet a vallási élet" - áll a Lipcsei Egyetemen készült Egyház és vallás a kibővített Európában című tanulmányban. A Gert Pickel által ismertetett kutatás szerint a modernizáció nyomán zajló vallási hanyatlást Kelet-Európában az eltérő politikai berendezkedés is erősíti. Hazánkban például már csak 8 százalék jár misére a magukat vallásosnak mondók táborából, és látványosan csökkent a zarándokutak iránti igény is. Ami a protestánsokat illeti, a tanulmány szerint ők se templomba nem járnak, se nem imádkoznak. A fiatalok esetében a következőt tartotta fontosnak kiemelni a lipcsei tudós: azon országokban, ahol az egyházhoz való kö-tődés alacsony, a „szektákba való beintegrálódás" nagyobb. Miért? Azért - mondja Gert Pickel -, mert ők pótlékokat keresnek, pedig a kutatások bizonyítják, hogy kontinensünkön végső soron nincs nagy igény a vallási pluralizmusra. Hogy az európai tudósok fejében összebékíthetetlen vallásosság és modernizáció hogyan fér meg teljes harmóniában egymás mellett mondjuk Amerikában, arra a szakember az emigrációs sokszínűséggel próbált meg érezhetően nem adekvát választ adni.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek