Január elején Gráf József úgy nyilatkozott, hogy a hazai agráriumot a világméretű pénzügyi válság nem fogja jelentős mértékben érinteni. Nos, amennyiben 33 milliárd forint nem jelentős összeg, kijelenthetjük: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium első emberének igaza volt. A miniszter akkor az élelmiszertermékek fogyasztásának várható kisebb mértékű csökkenésére, a mezőgazdaság piaci változásokhoz igazodó gyors reakcióképességére, valamint az agrárbüdzsé uniós forrásokból származó stabilitására alapozta véleményét. A koncepció végül nem várt oldalról dőlt be: a kormány a válság okozta államháztartási hiányt a mezőgazdaságra szánt támogatások egy részének átcsoportosításával kívánja betölteni.
A megszorító intézkedés bejelentését követően a mezőgazdaságban dolgozók - így termelők, feldolgozók, értékesítők egyaránt - egységesen emelték fel hangjukat az elvonás ellen. Pedig a miniszteri tájékoztatón az is elhangzott, hogy az ország stabilitásának megteremtése érdekében hozott intézkedések ellenére az idén kis mértékben - a tavalyi 233 milliárd forinttal szemben 258 milliárd forintra - emelkedik az ágazat európai uniós támogatása. Az ominózus 33 milliárd forint „csak" az úgynevezett „GOFR-növények" (gabona, olajos magvak, fehérje- és rostnövények) esetében kiutalt nemzeti kiegészítések elvonását jelenti.
Az elmúlt hónapok visszhanggal teli botrányai - így például a „dinnyeblokád", az állattartók őszi demonstrációi, a tavalyi „zöldség-, gyümölcsborítgatások", az „almablokád", valamint különösen a tejgazdaság válsága - a gazdákat fogékonnyá tette az utcai „frontok" megnyitására. Nem volt meglepő tehát, hogy az elsősorban kistermelőket tömörítő Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) a magyar termelők elleni „durva támadásnak" titulálta a rendelkezést, s az egész országra kiterjedő demonstrációt helyezett kilátásba.
2009. 03. 06. (XIII/10)
