A Jobbik már a múlt héten bejelentette, hogy körbeveszik a Kossuth teret, és több, párhuzamosan zajló tüntetéssel kívánnak tiltakozni. A magyar gárdistákkal tarkított törzsközönség az Alkotmány utcában gyülekezik, mivel a Kossuth teret hermetikusan lezárták.
13 óra után kevéssel a parlamentben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök búcsúbeszédét mondja: „Adósa maradtam az országnak, amikor nem tudtam kellő erővel és őszinteséggel elfogadtatni, hogy ha Magyarország csak vár, akkor a végén csalódni fog. A csendességgel olyan illúzióba ringattuk az országot, amiből a felébredés keserű.”
Az ország házában nagy a tömeg, a sajtópáholyba lehetetlen bejutni, a tévéstábok az előtérben figyelik a beszédet. Néhány operatőr a plüsskanapén alszik.
„Ha érdemes valamin gondolkodni – mondja Gyurcsány – akkor azon érdemes, hogy rendben van-e az, hogy Magyarországon időnként ezrek vagy tízezrek nem érdeklődő kíváncsisággal fordulnak egymás felé, hanem acsarkodó gyűlölettel.”
A Kossuth teret környező utcákban jelentős rendőri erők várakoznak, megannyi busz és IFA típusú teherautó, valamint a híradásokból már ismerős vízágyú is bevetésre kész.
A tüntetők engedélye a Kossuth tér határáig érvényes. Mivel fél kettő körül a megállapodást megszegve benyomulnak a villamossínekre, a kordon mögött várakozó rendőri vezető hangosbemondón intéz szózatot. Eszerint éppen törvénybe ütköző magatartást folytatnak, ezért felszólítja őket a terület elhagyására a Bajcsy-Zsilinszky út irányába. Ellenkező esetben rendőri erőszakkal lesznek kénytelenek számolni. A tömeg – ekkor még – engedelmeskedik, és – némi rendőri „segédlettel” – visszahúzódik az Alkotmány utca vonaláig.
„A nép szuverenitását kifejező parlament többsége ma új kormánynak ad megbízást. Ezt a kormányt támogatni kell, mert azt teszi, ami az országnak az érdeke” – mondja a patkóban a miniszterelnök, végül megköszöni, hogy miniszterelnök lehetett.
Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölté a szó. Azt mondja, a válsághelyzetben három dolgot tehetünk: „Megvalósítjuk a válságkezelő programot, amit a kormány első ülését követően már a héten bemutatok a nyilvánosságnak. Egy felpuhított programot valósítunk, pontosabban valósítanak meg, hiszen azzal én nyilvánvalóan nem tudok azonosulni. Vagy nem teszünk semmit, új választásokra, új programra várunk.”
Rövid felszólalásában Bajnai háromszor is kijelenti, hogy nincsenek politikai ambíciói – ő válságkezelésre vállalkozott. „Egy év, egy kormány, egy forint” – így hangzik szlogenje. („Két szoba, három gyerek, négy kerék” – ez volt Orbán Viktoré.)
Az egy év a vállalás időtartamát, az egy forint Bajnai havi tiszteletdíját jelenti. Az egy kormányt nem sikerült megfejtenünk.
Az Alkotmány utcában három-négyezer ember álldogál, a tüntetés erőtlen és unalmas. Vidéki polgármesterek, lelkészek, civil aktivisták és egy a parlamentből „a nép közé” kivonuló fideszes képviselő szólal fel, a téma mindig ugyanaz: előrehozott választásokra van szükség. A hallgatóság nem túlzottan motivált, ki hinné, hogy néhány óra múlva egy részük összecsap a rendőrökkel. Ez idő tájt még utóbbiak is nyugodtak, mosolyognak, beszélgetnek.
A Falk Miksa utcánál néhány tucat ember hallgatja egy alkalmi szónok intelmeit. Néhány tüntető azt kiabálja a rendőröknek, hogy otthon mondják el az asszonynak, mit csináltak.
Odabent Bajnai tűzszünetet kér (az ellenzéktől), és tárgyalásokat ajánl mindenkinek. Őt követik a frakcióvezetői felszólalások, erre most ne vesztegessük az időt.
Annál is inkább, mert kint egy tüntető asszony stratégiai kérdést tesz fel a kommandósoknak: „Aztán kitől fogjátok a munkanélküli segélyt kérni, fiúk? A Gyurcsánytól?” A rendőrök hallgatnak.
A Vértanúk terén – itt gyülekezik a tüntetők második fő csoportja – legfeljebb ezren álldogálnak, délután három körül jár az idő. Unalmas hangú szónok próbálja fenntartani a figyelmet, tartalmi szempontból semmi új nem hangzik el. Nagyjából 2006 októbere óta nincs műsorváltozás, csak a szereplők cserélődtek le: anno Orbán Viktor jelentette be, hogy addig nem mennek haza, míg a szocialisták le nem váltják Gyurcsányt. Egy hétig bírták. A szocialisták két és fél évig.
A Parlament körül egyébként különös helyzet alakult ki: a Kossuth tér teljesen üres, (a kordonok mögött rendőrök várakoznak), a Hetek tudósítója viszont szabadon közlekedhet. Élve a lehetőséggel a Vértanúk teréhez közelít, néhány méterre a kordonnal elválasztott tüntetőkhöz.
„Civil a pályán!” – üvölt rá egy tüntető, egy másik arra bíztatja, hogy álljon közéjük tiltakozni, megint mások a rendőröket próbálják instruálni: „Sün, sün, kapjátok el a szemüvegest!” A sün kifejezés arra a rendőri alakzatra utal, amikor néhány rendőr háttal körbevesz egy célszemélyt, majd összehangolt mozgással „kimenti” a tömegből. Ez történt március 15-én két, Gyurcsányt szidalmazó tüntetővel is. Csak, sajnos, a kimentés után nem ért véget a történet, sőt egészen a Gyorskocsi utcai testüregvizsgálatig terebélyesedett.
Az állig felvértezett, a metrókijárattal szemben felsorakoztatott rendőrök most kifejezetten nyugodtak. Egyikük például karja ritmikus mozgatásával kíséri a tüntetők „Haza-áru-ló, haza-áru-ló!” kiabálását. Néhány tucat társa a Parlament tövében, fejét rohamsisakján nyugtatva heverészik a zsenge fűben.
Odabent a frakcióvezetők után ismét Bajnai Gordon kap szót. Adrenalinszint-növelő célzattal beszédét közvetítik az Alkotmány utcai tömegnek is. A tüntetők egymást hergelik, fújolnak, sípolnak, anyáznak. A Vértanúk terénél a szónok azt fejtegeti, miként lehet, hogy a miniszterelnöki poszton „a III/II-es ügynök után egy elmebeteg következett, most pedig egy gyilkos jön.”
16 óra 26 perckor az Országgyűlés 204 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül elfogadja a konstruktív bizalmatlansági indítványt: Magyarország miniszterelnöke Bajnai Gordon. A bizalmatlansági indítványról szóló szavazás eredményhirdetését követően Gyurcsány Ferenc feláll a helyéről, és a leghátsó padsorba ül át.
Miniszterelnök-jelöltsége óta Bajnai ellen az egyik legfőbb vád a szomorú véget ért Hajdú-Bét ügyben játszott állítólagos szerepe. Az emlékezet fenntartása érdekében a Magyar Gárda néhány tucat libát szállított a tüntetésre, az állatokat bejuttatták a kordonon belüli világba. A libacsapat jó ideig szabadon kószált a Parlament északi szárnya közelében, ám kisvártatva megérkeztek a Fővárosi Közterület Felügyelet Állategészségügyi Telepének munkatársai. Bajnai már miniszterelnök, amikor a formaruhás szakemberek még öt libát hajkurásznak. „Megy feléd a harmadik, Józsi!” – kiált az egyik befogó, de a liba az utolsó pillanatban felröppen.
Lapértesülés szerint a Fidesz képviselői Bajnai Gordon megválasztása után felvetették, hogy a Hajdú-Bét ügyre utalva folyamatosan gágogniuk kellene az ülésteremben. Orbán Viktor elvetette az ötletet.
Háromnegyed hat körül véget ér a tüntetés, ekkor még úgy tűnik, erőszakmentesen. Fél órával később azonban a gárdisták összecsapnak a rendőrökkel, majd jelentős vereséget szenvednek. Függetlenül a könnygáztól, elég lekvárok voltak.
2009. 04. 17. (XIII/16)
