„A cég 2007-ben a szóban forgó autót kereskedelmi célból vásárolta, amelyet négy és fél hónap elteltével értékesített is” – áll Belváros-Lipótváros Parkolásszervező és Üzemeltető Zrt. (BLP Zrt.) közleményében. A Hetek információi szerint azonban a BLP nemrég egy másik Ferrarit is szándékozott vásárolni, de a lízingelő bank szerint ez túl kockázatos lett volna, emiatt nem jött létre az üzlet. Ekkor „sértődött meg” a tulajdonos, és eladta az első Ferrarit is. Az V. kerület és a főváros mindenesetre felbontotta a szerződést a parkolás ellenőrzéséért felelős céggel, így ősztől az önkormányzat veszi át a munkát. „Elvi kérdéseket is felvetett, hogy ilyet lehet-e közpénzből származó bevételekből, másik oldalról kérdés, hogy nem túl magas-e a nyereségtartalma” – mondta Rogán Antal polgármester.
Az ügy azonban egy sokkal nagyobb problémára is rávilágít, nevezetesen arra, hogy most már a parkolásért (is) gyakorlatilag maffiamódszerekkel veszik ki az adófizetők zsebéből a pénzt, miközben az elmúlt évek ígéreteiből nem sok valósult meg. A közelmúlt tervei között szerepelt például, hogy minél több P+R parkolót alakítanának ki a főváros több csomópontjánál, hogy az agglomerációból érkező autósok ott leparkolva biciklivel vagy tömegközlekedéssel menjenek be a munkahelyeikre. Jelenleg 4200 ilyen parkoló áll a több százezer autós rendelkezésére, és a következő egy év alatt még 1800 kialakítására nyertek uniós pénzt.
Az Emberibb Parkolásért Mozgalom alelnöke lapunk megkeresésére kifejtette, hogy sokszor úgy tűnik, mintha a főváros szabotálná az egész közlekedést. „Az úthálózat nincs fejlesztve, lassan mindent lezárnak. Ezres nagyságrendben beszélnek a P+R parkolók bővítéséről, miközben jól tudjuk, hogy tízezres nagyságrendben kellene. Egyszerűen nincs megteremtve ennek a lehetősége, így indokolatlan a bővítés is. Még ahol lett volna hely parkolók építésére (például az Örs vezér terén), ott is beépítették a területet” – mondta el a Heteknek Legin István. Az alelnök szerint ráadásul a BKV sincs felkészülve arra az esetre, ha az autósok leparkolnának a külvárosi területeken, és a tömegközlekedést választanák. Az EMPAMO szerint ahhoz, hogy az autósok legalább egyharmada letegye a gépkocsiját, a P+R parkolók számát 150 ezer férőhelyesre kell bővíteni. „Amíg nem történik meg a külkerületi parkolók megfelelő nagyságrendű kialakítása, és az elővárosi közlekedés is ezen a szinten marad, elfogadhatatlan mindennemű tarifaemelés és fizetőparkolási övezet bővítése” – áll legutóbbi javaslatukban.
Mindeközben egy új parkolási rendeletet fogadott el a főváros közgyűlése, mely június 1-jétől lép hatályba, rendelkezései pedig 2010. január 1-jétől lesznek érvényesek. A rendelet kidolgozásával a Parking Kft.-t bízták meg, melynek kommunikációs igazgatója lapunknak elmondta, hogy igyekeztek minél több szolgáltatás jellegű elemet belefoglalni a rendeletbe, amelyektől a fővárosiak pontosan érzékelhetik, hogy az új parkolási rend értük jött létre. Volly György szerint egyebek mellett éppen ezért teremtették meg annak a lehetőségét is, hogy évi két alkalom helyett hónaponként egy alkalommal lehessen a parkolójegy bemutatásával élni. Az új rendelet megteremti az eddig hiányolt átjárhatóságot a társaságok között, előkészíti a bankkártyás fizetés lehetőségét, és tartalmazza az 5 perces türelmi időt is.
A rendelet szerint egyébként a legolcsóbb parkolójegyek egy BKV- jegy árának a felébe kerülnek majd, és erre jönnek rá a különböző területi szorzók (a várban vagy a Margitszigeten például sokkal drágább a parkolás), így néhány helyen akár 400-500 forintos óránkénti parkolási díj várható. 2008-ban az átlagos nettó parkolási díj 178 forint volt óránként. A jelenlegi zónarendszer helyett egy gyűrűs megoldás jött létre, a kivételektől eltekintve (pl. Margitsziget) a centrumban lenne a legdrágább a parkolás, onnan kifelé haladva pedig fokozatosan kevesebb a várakozási díj.
A fővárosban három cég működteti a fizetőparkolást, melyek közül a Centrum Parkoló Rendszer Kft. magántulajdonban van, míg a másik kettő önkormányzati. A befolyó bevétel egy részét a parkolási cégek visszautalják az önkormányzatoknak. Ez a bevétel 40-55 százalékát jelenti, azonban a legrosszabbul teljesítő cég tavaly csak 30 százalékot adott vissza. A Népszabadság információi szerint az elmúlt három évben közel 20 milliárd forintot költöttek az autósok parkolásra Budapesten, ebből mindössze 8,9 milliárd jutott az önkormányzatoknak, a többi pénz az üzemeltetőknél maradt. A meglepően alacsony összeg is közrejátszhat Rogán Antal javaslatában, aki szerint a visszautalt összegnek két éven belül ki kellene tenni a bevétel 75 százalékát.
Volly György elmondása szerint az új parkolási rendelet alappillére a Parkolási és Közlekedésfejlesztési Keret lenne, mely megváltoztatná a fenti rendszert. Az új szabályozás célja a parkolásból befolyó bevételek újraelosztása lenne, úgy hogy a kerületi önkormányzatok a megnövekedett bevételük egy részét, a Fővárosi Önkormányzat a 100 százalékát fizetné be a keretbe, amit a parkolással összefüggő fejlesztésekre lehetne fordítani.
Jelenleg azonban nemcsak a parkolási cégek dolgoznak brutális haszonnal, de sokszor maguk a parkolóőrök uralnak egy-egy területet. Legin azt szeretné, ha közterület-felügyelők lennének a parkolóőrök, mert hatósági személy valószínűleg nem mer annyit csalni és jobban ellenőrizhető is. „Amerikában és Németországban is az önkormányzat emberei végzik az ellenőrzést és a büntetést” – tette hozzá az alelnök, aki elmondta, hogy ezirányú javaslataikat a főváros döntéshozói elengedik a fülük mellett, talán azért, mert ezek megakadályoznák, hogy extraprofit termelődjön.
2009. 05. 15. (XIII/20)
