„A településünk csatornázását két ütemben, összesen 2 milliárd forintból, 75 százalékos állami támogatás mellett sikerült megvalósítani. Teljesen egyértelmű volt, hogy ennél kevesebből is kijöttünk volna, de a rendszer szerintem direkt úgy van beárazva, hogy egy ilyen összegnél 300-400 millió forint megmaradjon, azzal lehessen egy kicsit játszani. Mindkét esetben ugyanazt a kivitelezőt választottuk, elsősorban azért, mert meg tudtunk vele egyezni, hogy összesen 340 milliót visszaosszon nekünk az alapítványainkon keresztül. Mi ezt a pénzt településfejlesztésre költöttük, de ennyi erővel a visszaosztott összegeket pártfinanszírozásra is lehet fordítani, vagy akár zsebre is lehet tenni" - magyarázza a „tutit" egy kisváros polgármestere, aki a rendszerváltás óta van a „szakmában". Tapasztalatai szerint általános gyakorlat, hogy a közbeszerzéseknél nem az ár vagy a pályázat más pontjai bizonyulnak döntőnek a győztes kiválasztásánál, hanem a visszaosztott összeg mértéke. Az alacsonyabb árajánlat azért sem éri meg a döntéshozóknak, mert akkor kevesebb pénzt kapnak az államtól, így kisebb lesz az az összeg, amivel „játszani lehet".
„Ha egy vállalkozó a tender kiírásakor értesül a projektről, akkor kár is pályáznia, az esélyes cégek száma ilyenkor általában a háttéralkuk nyomán már egyre vagy kettőre szűkült, így a közbeszerzési eljárás tulajdonképpen csak formaság. Ha egy outsider mégis jobb ajánlatot adna, akkor behívják őket egy újabb körre, kínosan ügyelve arra, hogy a jobb ajánlatot tevőt mondjuk 9 órakor, a kiválasztott céget pedig 11 órakor hallgassák meg, így az utóbbi már kellő információk ismeretében tudja módosítani a pályázatát" - mondja a polgármester. Szerinte az sem véletlen, hogy számos településen az iskola- vagy városközpont felújításával párhuzamosan a polgármesternek is megszépül a háza vagy a tanyája, és az sem ritka, hogy „véletlenül" ugyanolyan cserép vagy burkolat kerül beépítésre nála is, mint amit az önkormányzati beruházásnál használnak. Úgy véli, a rendszert könnyen meg lehetne változtatni, például azzal, hogy az állami és uniós pályázatoknál először a közbeszerzést folytatnák le, és a beérkezett ajánlatok és tervek közül választana a döntőbizottság, hogy melyik projektet támogatják.
Leszóltak fentről
2009. 05. 29. (XIII/22)
