Az ötezer lelkes, Miskolctól tíz kilométerre fekvő Ongán árpádsávos zászlót lenget a szél a Tüzép-telep zászlórúdján. A céget vezető Kovács Árpád egyben a helyi Jobbik elnöke is. Bár alapszervezetüket mindössze egy éve hozták létre, az EP-választáson már olyan sikert arattak, amilyenről minden feltörekvő párt aktivistája álmodik. 31 százalékos részvétel mellett több mint 40 százalékos eredményt értek el, amivel a Fideszt (36 százalék) is legyőzték, az MSZP-t (14,90 százalék) pedig tönkreverték. Ez annak fényében érdekes igazán, hogy a 2006-os országgyűlési választásokon Ongán minimális többséggel az MSZP győzött a Fidesz előtt – a MIÉP-Jobbik összefogás pedig néhány szavazatot tudott csak begyűjteni.
Kovács Árpád szerint a fordulat annak köszönhető, hogy a Jobbik nem a pénzt, hanem az emberek érdekeit nézi, és nemcsak beszélnek a problémáról, hanem igyekeznek azokat megoldani. Példaként említi a helyi polgárőrség megújítását, amely negyven fő közreműködésével őrzi a falu biztonságát. „Megmondtam az elején, hogy csak akkor adom a nevem ehhez, ha cigányok is lesznek a polgárőrök között. Így most gárdisták, jobbikosok és cigányok együtt járőröznek” – hangsúlyozza Kovács Árpád, illusztrálva egyik központi állítását, hogy bár a Jobbik sikerében a cigánykérdés jelentős szerepet játszott, ők mégsem a cigányság ellenében tevékenykednek. A korábban testnevelő tanárként is dolgozó, ötvenes éveiben járó vállalkozó azt mondta, annak idején a roma gyerekek erejükkel, szépségükkel tűntek ki az iskolában – ők voltak például a legjobb focisták. Mára viszont – vélekedik – a romák felelőtlenül, munka hiányában már tizenkét-tizennégy évesen, jól érzékelhetően a segély reményében vállalnak gyerekeket. „Márpedig ilyen körülmények között egyre több lesz a sérült gyermek, a selejt pedig további selejtet termel” – magyarázza az elnök, megjegyezve, hogy szerinte ez nem fasizmus. Bizonyítani ugyan nem tudja, de arról is meg van győződve, hogy sok roma tesz azért, hogy gyerekei enyhe fogyatékossággal jöjjenek világra – így ugyanis több pénz jár utánuk.
„Ongán 20-25 százalék a romák aránya, és ez folyamatosan növekszik. A helyi általános iskola első osztályába már nem jár magyar gyerek. De nem is ez a baj, hanem az, hogy a cigányok úgy érzik, nekik csak jogaik vannak, és lassan már a mi gyerekeink számára kell esélyegyenlőségi tervet készíteni. Olyan ez mint amikor egy szekeret akarnak kitolni a sárból, de egyesek felülnek a bakra, és onnan magyaráznak, vagy a kocsirudat szorongatva akadályozzák az előrejutást. Ha valaki nem építi a társadalmat, az ne álljon sorba, amikor az én adómat szétosztják” – mondja Kovács Árpád.
A vállalkozó, aki egyben a helyi önkormányzat pénzügyi bizottságát is vezeti, hozzáteszi: nemcsak a cigánykérdés miatt nőtt meg a Jobbik bázisa a térségben. „Az emberek csalódottak. Felszámolták a mezőgazdaságot, a multik tönkreteszik a magyar termelőket, bezárnak a gyárak, a globalizmus leigáz bennünket” – sorolja, hangsúlyozva, hogy egyik kormány sem tudott ezekre a problémákra választ adni. Azzal kapcsolatban, hogy a romaellenességtől és az antiszemitizmustól a párt a legkevésbé sem igyekszik elhatárolódni – nemcsak Morvai Krisztina beszél magunkfajtákról és magukfajtákról, hanem az ongai Jobbik-hírlevél is Likud-testvérpártként emlegeti a Fideszt – Kovács Árpád nem túl bonyolult választ ad: sok roma is a Jobbikra szavazott, a pénz uralmát szolgáló tőkések többsége pedig szerinte egyértelműen zsidó, és amíg ennek az ellenkezőjét nem bizonyítják, addig ő ezt elfogadja.
Bekecs
Nem csak olyan településeken szerepelt jól a Jobbik, ahol magas a cigányság aránya. A 2650 lakosú Bekecsen – ahol 40-50 roma lakik – 32 százalékos részvétel mellett 48 százalékot ért el a szélsőjobb, miközben a Fidesz 30, az MSZP pedig 13 százalékot szerzett. Ráadásul a Szerenccsel egybeépült faluban nem volt Jobbik- nagygyűlés, és nem masírozott a gárda sem. „Az emberek azonban elkeseredettek, csalódottak. A nagypolitika mintha a korábbinál is jobban elfelejtkezett volna rólunk” – mondja Béki József polgármester (kis képünkön). Hozzáteszi: a szerencsi kistérség 18 települése egy közösen kidolgozott javaslatcsomagot juttatott el a kormánynak, amelyben többek között a szociális törvény, az oktatás, vagy például a közbiztonság kapcsán fejtették ki a véleményüket – erre azonban érdemi választ nem kaptak. Egyedül az Út a munkához program jelentett pozitív elmozdulást, de a polgármester szerint az önkormányzatok – a programhoz szükséges önrész és munkalehetőség hiányában – nem feltétlenül tudják egyedül megoldani a segélyezettek foglalkoztatását.
Béki József úgy véli, a Jobbik üzenetei közül a közbiztonsággal kapcsolatos ígéretek találtak leginkább halló fülekre. „Az valóban tarthatatlan, hogy ma már a gyerekeink nem tudnak elmenni szórakozni a környéken, mert a cigányok szamurájkarddal és baseballütővel felfegyverkezve járnak mulatozni. A rendőrség ugyan mindent megtesz, de kellő jogszabályi háttér nélkül nincsenek igazi eredmények: a garázdákat ügyvédeik azonnal kihozzák az előzetes letartóztatásból, és minden megy tovább” – panaszolja.
2009. 06. 12. (XIII/24)
