A háború megértéséhez érdemes figyelembe venni a szocialisták között elterjedt, de nem bizonyított vélekedést, miszerint az Orbán-kormány időszakában Kövér László titokminiszter, a Fidesz egyik erős embere, a pártja céljaira használta a titkosszolgálati szervezeteket. Az tény, hogy Kövér fiatalítást hajtott végre a szervezetnél (például egy belső ügyre hivatkozással ebben az időszakban, 1999-ben nyugdíjazták Laborczot), és jelentős pénzügyi forrásokat tudott kijárni a szféra számára, amiért bizonyos népszerűségnek örvendett e körben.
„Az MSZP-ben ezt a területet ismerők szerint a szocialista kormányzás ellenére is évekig átfolytak az információk a Fideszhez. Tudni lehetett, hogy Laborcz kinevezése fordulatot hozott, elzárja az informális csapokat" - fogalmazott a Heteknek egy kormányközeli politikai tanácsadó. Igaz, az új NBH-s vezetőt a párton és kormányon belül is Szilvásy György, akkori titokminiszter bizalmasának tartották.
A jobboldalról nagyon hamar támadások kereszttűzébe került Laborcz. Kezdetben az ellenzéki elemző műhelyek fogalmaztak meg kritikát, mint például a Budapest Analyses (BA), de idővel a Fidesz és a KDNP is elfogadhatatlannak minősítette az új vezető személyét. A kinevezés miatti tiltakozásból az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságában felfüggesztették a munkájukat az ellenzéki képviselők.
2009. 07. 24. (XIII/30)
