Annak ellenére, hogy hazánkban a hatályos jogszabályok szerint csak az NBH szakszolgálata végezhet legálisan lehallgatást az ügyészség, a rendőrség vagy egyéb nyomozó hivatalok megkeresésére - és a bíróság jóváhagyásával -, egyre komolyabb piaca van az ezt „házilag" is lehetővé tevő eszközöknek. „Mindenkinek van olyan a kapcsolatrendszerében, akár családtag, alkalmazott vagy ellenség, akit megfigyelne vagy lehallgatna, ha tehetné" - magyarázza az egyik legnagyobb hazai internetes kémtechnológiát forgalmazó cég munkatársa, miért is üzlet Magyarországon ebben a műfajban utazni. Leginkább féltékeny házastársak keresik a berendezéseket, de vannak vevői között ügyvédek, rendőrök, magánynomozók és a belügyminisztérium munkatársai is. Füstjelzőbe, asztali órába, faliórába, nyakba akasztható fényképes igazolványba rejtett; tollba, szemüvegbe, karórába épített; gombnak, csavarnak álcázott minikamerák széles választékából szemezgethetnek a kedves vásárlók. Akinek pedig elég a hang is, az csak egyszerűen elhelyez ismerőse környezetében egy számológépbe vagy tollba rejtett poloskát, vagy egy olyan kémtelefont, melyet saját hívásával tud észrevétlenül aktiválni, így pótolván a fizikai jelenlét hiányát. De körülbelül kétmillió forintért olyan készüléket is vásárolhatunk, amelynek segítségével bármikor belehallgathatunk a kontrollált személy telefonbeszélgetéseibe, sms-eit ellenőrizhetjük, sőt a hívószámával mi magunk is kezdeményezhetünk hívást harmadik fél irányába.
A szerkentyűk csaknem kivétel nélkül külföldről érkeznek hazánkba, és hogy a vámkezelés során - ha ugyan eljutnak a vámudvarig - melyik igényel hatósági beavatkozást, azt törvény mondja ki. „Ha a Vám- és Pénzügyőrség olyan áruval találkozik, melynek behozatalakor felmerül a gyanú, hogy az adott termék engedélyköteles, akkor erről szakértői véleményt kérünk. Engedély hiányában a termék lefoglalásra kerül, és visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel bűncselekmény elkövetésének gyanújával indul eljárás a cég vagy az illető ellen" - tájékoztatta lapunkat Sipos Jenő ezredes.
A Vám-és Pénzügyőrség (VPOP) szóvivője úgy tapasztalja, hogy az említett eszközök leggyakrabban az utasforgalom, illetve a postai küldemények ellenőrzése során kerülnek elő, annak ellenére, hogy birtoklásuk kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett.
2009. 07. 17. (XIII/29)
