„Személyi kölcsön könnyen és gyorsan, fedezetvizsgálat nélkül, akár BAR-listásoknak is” – ilyen és ehhez hasonló szöveggel hirdetik magukat azok a pénzügyi vállalkozások, melyek szinte látatlanban folyósítanak hitelt, többnyire kispénzű ügyfeleknek: kevéssé hitelképes személyeknek, akikkel a bankok nem állnak szóba, vagy éppenséggel fizetésképtelen devizahiteleseknek. A cél többnyire az, hogy a kedvezőtlen szerződésekkel – úgymond legális uzsorakölcsönökkel – ellehetetlenítsék a hitelfelvevőt, és így szerezzék meg a fedezetül használt ingatlant. „Ha egy vételi opciót jegyeznek be az ingatlanra szigorú feltételekkel, az ügyletet nagyon egyszerű lezárni. Ha nem fizet az ügyfél, az eredetileg megállapított vételi opció értékén a cég tulajdonába kerül az ingatlan” – állítja Barabás Gyula, a Magyar Hitelszövetség elnöke. A pénzügyi vállalkozások működését – amelyek gyakran ingatlanforgalmazó cégekben is érdekeltségekkel rendelkeznek – a kereskedelmi bankok finanszírozzák – ám a Bankszövetség nyilatkozata szerint a források további sorsát nem ellenőrzik.
Barabás Gyula szerint 8-9 olyan pénzügyi szolgáltató lehet ma Magyarországon, akik feltehetően azzal a céllal adnak hitelt, hogy megszerezzék a fedezetül szolgáló ingatlanokat. Barabás közel 1500 olyan esetről tud idén, ahol az ügyfél már elveszítette az ingatlanát. Nem ritka, hogy a vételi opcióval, igen olcsón megszerzett ingatlan nem fedezi a tartozás egészét, így az utcára kitett tulajdonos továbbra is adós marad, miközben a cég jelentős haszonnal adja tovább az ingatlant.
Magyarországon hozzávetőlegesen 750 ezer családnak van devizaalapú hiteltartozása. A PSZÁF adatai szerint a kihelyezett kölcsönök egyik fő igénybe vevői a háztartások (40 százalék). A teljes hitelállomány 70 százalékát deviza-, a többit forintalapú hitelek teszik ki. A háztartásoknak folyósított kölcsönök közel 65 százaléka fogyasztási, 20 százaléka lakáscélú hitel.
2009. 07. 31. (XIII/31)
