Idén nyáron a munkát kereső diákok száma 40 százalékkal nőtt tavalyhoz képest, miközben 15-20 százalékkal kevesebb az állásajánlat, a legnagyobb hazai diákszövetkezetek adatai szerint. „A tendencia egyértelműen a rosszabb gazdasági helyzet következménye, a cégek ma elsősorban a saját dolgozóikat igyekeznek megtartani. Ezzel együtt a diákmunka-közvetítés terén kevésbé érzékelhető visszaesés, mint a felnőtteknél. Leginkább azért, mert a nappali tagozatos diákok alkalmazása a tb- és járulékkedvezményeknek köszönhetően még mindig 20-30 százalékkal olcsóbb, mint a felnőttek foglalkoztatása” – tudtuk meg Varga Bélától, a Multijob munkaerő-közvetítő és -kölcsönző cég vezetőjétől.
A diákmunka azonban merőben idényjellegű, a 18 év alatti diákok többsége június-július folyamán vállal csak munkát, a Sziget-rendezvénnyel együtt beköszöntő augusztus minden évben a hirtelen munkaerőhiány beálltát is jelenti. „Idén nagyobb a szükség, a fiatalok kevésbé válogatósak, a korán kelős fizikai munkák is hamarabb elkeltek – legalábbis eddig. Ha augusztusban is kitart a hullám, az azt jelzi, hogy már nem a szórakozás, inkább a napi megélhetés miatt dolgoznak a fiatalok” – mondta el Varga Béla.
A diákmunkák többsége minimál-bérezésű, betanított munka: irodai munka, árufeltöltés, csomagolás, borítékolás, szórólapozás. Munkát az vállalhat, aki már betöltötte a 16. életévét. Ha 15 éves és nappali tagozatos a diák, az iskolai szünetben dolgozhat, törvényes képviselője írásos hozzájárulásával. A 15 év alattiak foglalkoztatása bűncselekménynek számít. A 18 év alatti munkavállaló a felnőttekkel egyenjogú, azonos a bérezése, de védett foglalkoztatási kategóriának számít: tilos például az éjszakai műszak, a nehéz fizikai munka vagy a kötelező túlóra. Jelenleg a bruttó minimál órabér 411 forint.
A fiataloknak védelmet nyújt a diákszövetkezetekkel szerződni, mert ilyenkor nem a diák, hanem a közvetítő iroda áll szerződésben a munkáltatóval. Másrészt a közvetítők rugalmasan tudnak a munkaadók legváltozatosabb igényeihez alkalmazkodni, nagyobb munkákat is megszervezni. Egyes becslések szerint évente magánúton 90-100 ezren, közvetítők révén 130-140 ezren vállalnak diákmunkát, főként nyáron. Vidéken nagyobb a kereslet a diákmunkára, de alacsonyabbak a bérek, egyes keleti országrészekben nincs is munkalehetőség.
Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi és Munkabiztonsági Főfelügyelőség (OMMF) évente mintegy 60 visszaélést tár fel diákmunkák terén, melyek többnyire a munkaidő-előírásokat érintik. A felügyelőség leginkább bejelentések nyomán ellenőriz, a beérkezett panaszok száma évi 10 ezer körül mozog, melyeknek többsége névtelen bejelentés.
Vannak azonban melléfogások is szép számmal. K. József és kollégája éppen végzett a gyepszőnyegterítéssel egy épülő áruház területének parkjában, mikor a környéket rendőrautók és a munkaügyi felügyelet ellenőrei lepték el. A kommandósruhások és a hivatalnokok minden menekülési útvonalat igyekeztek elzárni határozott fellépésükkel, igaz, senki sem akart eliszkolni. Az a két tinédzser srác sem, akik egy árnyékoló alatt hűsöltek, mivel apjuk a távollétében kertész barátjára bízta őket. Miután mindenkit igazoltattak, a rendőrök a fűben heverésző srácokhoz is odaléptek, és személyi igazolványukat követelték. Kiderült, hogy nincs náluk, ezért már éppen a gyámhivatalt akarták hívni, mikor szerencsére felbukkant a kertész, és megmagyarázta a helyzetet. Vesztére. Mivel az egyik kiskorú még nem töltötte be a 15. életévét, gyermekrabszolga tartással vádolták meg, és jegyzőkönyvet kellett aláírnia, hogy tudomásul veszi: a munka és rend őrei eltiltják rabszolgáját a további munkavégzéstől. A horror azonban itt még nem ért véget, mert nemsokára együtt kellett megjelenniük a munkaügyi felügyeletnél az édesapával, hogy újra kihallgathassák a joggal megviselt lelkiállapotba került srácot. Az előzetes információk szerint a kertészre foglalkoztatottanként 350 ezer forintos szigorú bírság vár.
A szabálytalanság súlyától függően a szankció elméletileg a munkaadónak szóló figyelemfelhívástól a pénzbírságig terjedhet. A törvényi szigor erősödött, június 1-jétől a munkaügyi felügyelő nem mérlegelhet, hanem köteles pénzbírságot kiszabni feketemunka vagy a védett munkavállalók jogsérelme esetén. Komoly cég nem nagyon kockáztat, hiszen egy munkaügyi bírósági per miatt évekre kizárhatják a közbeszerzési pályázatokból is.
Kissé leegyszerűsítve: egy gyermek zsebpénzért végzett segítsége tiltott gyerekmunkának minősül, ha olyan 15 év alattiról van szó, aki nem a családtagjának segít, és aki „szervezett munkavégzés” keretében, ellenszolgáltatás fejében teszi ezt. Szervezett a munkavégzés, ha egyértelműen meg van határozva, hogy milyen feladatot, milyen rendszerességgel kell a személynek ellátnia. Arra a kérdésre, hogy bejelentés esetén foglalkozik-e az OMMF olyan meghirdetett diákmunkával is, melynek keretében fiatal lányokat keresnek webkamerás erotikus modellkedésre, havi több millió forintért, az illetékes úgy válaszolt: az OMFF munkahelyeket vizsgál, kizárólag munkajogi szempontból. A fiatalok prostituálása nem munkajogi kategóriába eső bűncselekmény, a rendőrség hatásköre.
Ha pedig egy fiatal önkéntes munkára adja a fejét, tehát ellenszolgáltatás nélkül segít egy civil szervezetnek, egyháznak, költségvetési szervnek, ismerősnek, annak feltételeit a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény szabályozza szigorúan. Tipikus visszaélésként említi Vég Lajos, az OMMF munkaügyi főosztályának főtanácsosa az építésiengedély-köteles szakmunkák túlzottan magas „költségtérítését” vagy a kaláka álcája alatt végzett, fizetett munkát építkezésen, szüretelésen. A jogszabály értelmében például csak 10 éves kor felett engedélyezett az önkéntes munka, amelyről a feleknek írásos szerződéssel kell rendelkezniük. A munkát elfogadónak bejelentési kötelezettsége van az OMMF felé, valamint köteles felelősségbiztosítást is kötni. A 16 év alatti fiatalok pedig szülői hozzájárulás esetén is csak legfeljebb napi 3 óra, heti 12 óra önkéntes munkát végezhetnek tanítási szünetben, tanítási időben pedig heti 6 órát, napi 2 órát.
Helikopterkontroll
A feketemunka elleni „hadjáratok” egyik kiemelt célcsoportját a mezőgazdasági termelők képezték az elmúlt években. A lapunknak nyilatkozó gazdák elmondása szerint a razziákat számos esetben helikopteres felderítéssel készítették elő: az illetékesek a levegőből figyelték, hogy hol dolgoznak napszámosok a nyári-őszi mezőgazdasági munkákban, betakarításban. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség tájékoztatása szerint idén is folytatódnak az ellenőrzések, ám – mint Gedeon András szóvivő kiemelte – gyalogosan, legfeljebb gépkocsival közlekednek majd az ellenőrök. Tavaly egyébként a mezőgazdasági ágazatban 4610 feketemunkást füleltek le, és 300 millió forint munkaügyi bírságot szabtak ki a főfelügyelőség munkatársai. A gazdák szerint az igazán felháborító nem az alkalmi munkavállalói viszony ellenőrzése, hanem az, hogy a jogszabály értelmében tilos az úgynevezett kaláka, vagyis amikor az ismerősök, barátok oda-vissza segítik egymást – erre csak egyenes ági rokonok között van jogszabályi lehetőség. Mi több, ez elvileg nemcsak a mezőgazdasági tevékenységre, hanem a szívességből végzett munkára (költözködés, háztartási javítások stb.) is vonatkozik. Ha bárki ilyenre vetemedne, az „üzlet” értékének 44 százaléka az államot illetné. Szerencsére ezt még nem ellenőrzik a levegőből. (Sebestyén István)
2009. 07. 24. (XIII/30)
