Száznapos a Bajnai-kormány, amely ez idő alatt 1300 milliárdos kiadáscsökkentő csomagot fogadtatott el, amely többek között olyan érzékeny területeket érintett, mint a közszféra béreinek kétéves rögzítése és a 13. havi juttatások megszüntetése, illetve a családtámogatási és a szociális rendszer megkurtítása. Nyilvánvaló pozitívumként általában az hozható fel, hogy erősödött a forint, elhárult a devizaválság, és így a gazdasági összeomlás közvetlen veszélye.
A Gyurcsány- és a Bajnai-kormány működése és társadalmi hatása közötti különbséget a jelenlegi miniszterelnök egyik közeli munkatársa több tényező eltérésére vezeti vissza. Amíg Gyurcsány Ferenc kormányzásának része volt a politikai küzdelem a Fidesszel és Orbán Viktorral, valamint az MSZP-n belüli politikai riválisokkal szembeni harc, addig Bajnai Gordon a nyilvánosság előtt nem lép fel közép- és hosszú távú politikusi ambíciókkal, békésebb és visszafogottabb a kommunikációja.
„Gyökeresen más kontextusban folyik a kormányzás, a korábbi időszakhoz képest nem annyira kiszolgáltatott a napi politikai és verbális harcnak a kabinet munkája. Míg Gyurcsányt revánstól vezéreltetve le akarta vadászni a Fidesz, addig a Bajnai »libázásával« hamar leálltak, nem veszélyes versenytársként tekintenek rá” – fogalmazott forrásunk, aki szerint mindez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének Bajnainak politikusi tervei, de lehet, hogy csak jól titkolja, vagy tényleg nincsenek ilyen ambíciói az elődjénél jóval kevesebbet szereplő és nyilatkozó miniszterelnöknek.
A másik fontos tényező, hogy az IMF-hitel miatt az ország külföldi hitelezői nagyon szűk mozgásteret adtak a kormánynak, amellyel tisztában vannak mind az ellenzék vezetői, mind a MSZP vezérei. Emiatt a Fidesznek az az eminens érdeke, hogy a jelenlegi kormány minél több megszorítást végezzen el, azaz – ahogy egy szocialista vezető politikus fogalmazott – „a trágyát lapátolja el”, mire a Fidesz várhatóan 2010-ben kormányra kerül. Így fordulhatott elő, hogy a kormány adóterveivel kapcsolatos szavazásakor a Fidesz képviselői közül tizenöten-huszan hiányoztak, azaz az ellenzéki párt még esélyt sem adott arra, hogy a T. Ház a renitens szocialista és szabad demokrata képviselők miatt esetleg leszavazza – és ezzel megbuktassa – a kormányt. Végül a kormánypárti képviselők fegyelmezetten megszavazták az előterjesztést, így nem is volt szükség az ellenzéki mentőövre. Egyébként mind a kormányzati, mind a szocialista forrásaink azt állították, hogy nem volt háttéralku, a Fidesz spontán viselkedett így.
Az IMF által diktált kényszerek miatt az MSZP vezérkara és Bajnai Gordon között sincsenek komoly szakmai és ideológiai konfliktusok. Míg 2006-ban Gyurcsány Ferenc házon belül liberálisnak tartott ötleteit igyekeztek az MSZP-n belül is „faragni”, illetve baloldali elemekkel ellensúlyozni, addig most Oszkó Péter pénzügyminiszterrel karöltve kéz a kézben dolgozzák ki a javarészt neoliberális alapvetésű megszorító intézkedéseket. Igaz, 2006-ban még több mozgástere volt a kormánynak alternatív intézkedésekre, akkor még az MSZP-nek (hiszen akkor még nem volt világválság) több esélye lett volna karakteresebb, alternatív baloldali kormányzásra. „Ha nem lenne az IMF külső nyomása, aligha történne itt bármi is az országban, a magyar politikai elit általában nem akar szembe nézni a problémákkal” – szúrt oda a már említett kormányzati tanácsadó.
A kormányzati munka súlypontját leginkább Bajnai Gordon miniszterelnök, Kiss Péter társadalompolitikai és Oszkó Péter pénzügyminiszter jelenti, de kisebb mértékben Molnár Csaba kancelláriaminiszter is „bejátszik még” a folyamatokba. Az MSZP részéről Lendvai Ildikó pártelnök és Kiss Péter alelnök mellett Mesterházy Attila frakcióvezető és Katona Béla frakcióvezető-helyettes vesznek részt a kulcsfontosságú döntésekben. „Mivel Bajnai jelenleg nem tör egyikük posztjára sem, ezért az előző évekhez képest semmilyen rivalizálás nincs a rendszerben. Mindegyik szereplő a válságkezelést akarja elvégezni, különleges és extra politikai céljaik már nincsenek, nagy reformterveken sem töri senki sem a fejét, ezért viszonylag nyugodt a belső helyzet, alig vannak ügyek” – fejtette ki a miniszterelnök tanácsadója. Szerinte persze ehhez az is kell, hogy a kormányfő az elődjénél eltérő módon éri el az akaratát, többet egyeztet, és igyekszik nem Gyurcsány-klónként viselkedni.
Visszatérve a gazdasági folyamatokra, újabb kényszerű megszorítások következnek, hiszen az IMF megszabta, hogy a költségvetés mekkora hiánnyal zárhatja idén és jövőre is az évet. A gond az, hogy mintegy 7 százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye, amiből az következik, hogy az adóbevételek apadása miatt a kiadásokat is csökkenteni kell, ha nem akarják, hogy „elszálljon” a költségvetés. Kormányzati körökben egyébként többféle számot is hallottunk, hogy mennyi pénzt kell kivenni a rendszerből, az optimisták szerint „csak” 300 milliárdot, míg a magukat realistának nevezők szerint akár 800 milliárd is lehet ez az összeg. Tehát nem kis házi feladat előtt áll a szocialisták által támogatott Bajnai-kormány, miközben közelegnek a választások.
Éppen ezért kérdéses, hogy miért éri meg ez az MSZP-nek a ciklust kitölteni, hiszen hangulatjavító, pénzosztó intézkedésekre az előbb vázolt folyamatok miatt nincs nagyon lehetősége a kormánynak. „Ha most bedobtuk volna a törölközőt, és előrehozott választokon átadtuk volna a kormányúdat a Fidesznek, akkor az MSZP kormányképességének a hitele veszett volna oda. A bukásunk és alkalmatlanságunk nyílt elismerése lett volna, és lenne, ha így tennék jövő év áprilisáig” – fogalmazott egy szocialista stratéga, aki szerint a Fidesz kormányzása idején a kiábrándult baloldali szavazók vissza fognak térni az MSZP-hez. Most az a feladatuk, hogy becsületesen válságkezeléssel a kormányzóképesség imidzsét megőrizzék, és maradjon egyben az MSZP, mert akkor később megújulhat a párt.
„Egy jó kampánnyal – az európai parlamenti nem ilyen volt! – 20-25 százalékos eredményt lehet elérni, ehhez az kell, hogy a hitelességünkön tovább ne rontsunk. Innen van vissza út!” – mondta egy miniszter, aki szerint érdekes, de éppen makrogazdasági eredményekkel „villoghat” majd az MSZP. Azon túl, hogy a forint erősödött, és újra beindult a magyar állampapírok piaca, úgy tűnik, hogy Kelet-Európában Magyarország viszonylag kedvezően kerülhet ki a válságból, így alacsony deficittel, a környező országokénál alacsonyabb munkanélküliséggel és mérsékeltebb gazdasági visszaeséssel, amire majd hivatkozhat az MSZP. „Igaz, ezt a Mari néni nem fogja érteni, és a pénztárcáján sem fogja érezni, de mégis egyfajta hitelességet jelent majd a szocialista pártnak” – tette hozzá az MSZP egyik meghatározó politikusa.
Addig is igyekeznek úgynevezett „kis ügyeket” találni, mellyel azt próbálják demonstrálni, hogy a kormány a nép mellett áll. A „kis ügy” ez esetben azt jelenti, hogy nincs jelentős költségvetési vonzata, azaz nem kell sokat fizetnie az államnak egy-egy ilyen kérdésben, noha akár százezreket is érinthet az ügy. Példának okáért a devizahitelesek védelmében a bankokkal szembeni, leginkább verbális fellépés egy millió-hétszázezer magyar családban válthatott ki érdeklődést, de a pár milliárdba kerülő Kríziskezelő Alap is számos szereplési lehetőséget jelent szocialista politikusok számára.
Háromhónapos leltár
Kiadáscsökkentés: a közszféra béreinek kétéves rögzítése és a
13. havi juttatás megszüntetése, a 13. havi nyugdíj felfüggesztése. Szűkítették a szociális juttatásokat is, ezért 1300 milliárd forint értékű kiadáscsökkentő csomagot fogadott el a kormány.
Az adórendszer átalakítása: A kormány szerint az jár jobban, aki dolgozik. Többen, de kevesebbet adóznak majd, így tízből kilenc polgár jövedelme a legalacsonyabb kulcs alá fog tartozni jövőre. Nőtt viszont a fogyasztási adó, és bevezetik a vagyonadót, amely
a nagyteljesítményű autók, hajók, jachtok vagy repülők után fizetendő, továbbá a nagyobb értékű ingatlanokat is terheli. A vállalkozások munkavállalók után fizetendő járuléka 5 százalékponttal csökkent, a tételes egészségügyi hozzájárulást és úgynevezett kisadókat eltöröltek. A kabinet szerint az intézkedések hatására jövőre mintegy 400 milliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál.
Lakáshitel-támogatási program: a megemelkedett törlesztőrészletek miatt nehéz helyzetbe került lakástulajdonosok áthidaló kölcsönt igényelhetnek. Biztosított az önkormányzatok elővásárlási joga a bedőlt lakáshitel miatt kényszerárverésre kerülő lakóingatlanokra. Így a fizetésképtelenné vált tulajdonosok önkormányzati bérlőkként továbbra is otthonaikban maradhatnak.
2009. 07. 31. (XIII/31)
