1997 óta ajánlhatják fel a magánszemélyek a befizetett személyi jövedelemadójuk 1 (1998 óta pedig 1+1) százalékát. A felajánló 1 százalékot juttathat egy általa választott civil szervezetnek, míg további 1 százalékot valamely bejegyzett egyház vagy egy kiemelt költségvetési előirányzat számára.
Idén az érvényesen felajánlott 1+1 százalékok összege meghaladja a 16,6 milliárd forintot. Ez az összeg most 29 570 civil szervezet, 169 egyház és 2 kiemelt költségvetési irányzat között oszlik el. Bár hazánkban 4,6 millió adófizető lett volna jogosult felajánlást tenni, és ez által 32,8 milliárd forintról rendelkezni, ezt közülük csak 1,8 millióan tették meg – kicsit kevesebben, mint a tavalyi évben.
A korábbi tendenciának megfelelően nőtt a civil szféra támogatottsága. Ez idén nekik 9,7 milliárd forint bevételt jelent, ami 2 millióval több, mint a tavalyi összeg (és közel kétszerese a 7 évvel korábbinak). Az eredmény javulásában talán az is közrehatott, hogy a jogalkotó jelentős könnyítésekkel újított ezen a területen. A korábbi szabályozás bizonyos lejárt esedékességű köztartozások miatt teljesen kizárta az ilyen szervezeteket a kedvezményezetti körből. Az újabb szabályozás szerint azonban az APEH kivételes méltányosságot érdemlő esetekben, a szervezet kérelmére eltekinthet a fenti korlátozástól, például akkor, ha a felajánlások meghiúsulása a szervezet alapvető céljának elérését súlyosan veszélyeztetné. Természetesen az APEH a felajánlott összeget csak azután folyósítja, miután a civil szervezet a köztartozását rendezte.
Az 1 százalékos felajánlások másik ágán az egyházak és a két kiemelt költségvetési előirányzat osztoztak. Ez utóbbiak név szerint a Nemzeti tehetség program és A gyermekszegénység elleni program, amelyek 289 ezer érvényes felajánlás alapján összesen 1,9 milliárd forintot tudhatnak magukénak. Ez az összeg tehát az államnál marad, ám kizárólag e két program finanszírozására fordítható.
Az egyházak közül legutóbb 169-en indulhattak az 1 százalékos versenyen, és osztozhattak az összesen 790 ezer támogató által juttatott 4,9 milliárd forinton. A felajánlott összegek nagysága szerinti sorrendben az első öt helyen az elmúlt évhez képest mindössze egy változás történt: az ötödik helyre a Magyarországi Baptista Egyház került, maga mögé szorítva a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét. Viszont még őket is megelőzi – talán folyamatos kampányának köszönhetően – a negyedik helyen álló Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége (több mint 84 millió forint támogatással), illetve az első három helyen a Magyarországi Evangélikus Egyház (304 millió forinttal), a Magyarországi Református Egyház (1 milliárd forinttal) és első helyen pedig a Magyar Katolikus Egyház (közel 3 milliárd forint támogatással). A felajánlások – vagyis a támogatók – száma szerinti sorrendben az első három helyen szintén nincs változás, negyedik helyen továbbra is a Hit Gyülekezete áll 16 730 felajánlóval, míg őt követi szinte holtversenyben a Krisna-tudatú Hívők Közössége és a Baptista Egyház kevesebb, mint 12 ezer támogatóval. A korábbi évekhez képest szokatlan, hogy mindössze négy egyháznak sikerült növelnie támogatóinak a számát (baptisták, Krisna-tudatúak, Jehova Tanúi, Hit Gyülekezete), ezek közül egyik sem úgynevezett tradicionális egyház.
Kérdés azonban, hogy a fent említett támogatások valóban célba érnek-e. A támogatók számának növekedésével ugyanis párhuzamosan nőtt az érvénytelen felajánlások száma is, ami 2008-ban a nyilatkozatok 8 százalékát, azaz majdnem minden tizedik nyilatkozatot jelentette. Ez 60 ezerrel több, mint a korábbi évben. A leggyakoribb hiba az volt – közel 35 ezer fő esetében –, hogy a nyilatkozó egyszerűen nem fizette meg határidőre azt a személyi jövedelemadót, amelynek 1 százalékát fel kívánta volna ajánlani. Körülbelül feleennyien voltak, akik téves adószámot adtak meg, 9 ezren pedig, bár a felajánlást megtették, az adóbevallásukat elfelejtették beadni. Ezeken kívül két-háromezres csoportok támogatása hiúsult meg amiatt, hogy egynél több kedvezményezettet vagy olyan szervezetet jelöltek meg, amely nem volt jogosult kedvezményzetti státuszra (mert például már nem is létezett), vagy éppen nem írták alá a borítékot. Az ilyen összegek maradnak az állami kasszában.
Honnan tudhatja tehát a felajánló, hogy támogatása célba ér-e? Miután e problémával sokan keresték meg az APEH-et, a hivatalt végül engedett a nyomásnak, és az idei évtől egy új rendszert vezetett be: mindazok, akik elektronikus úton nyújtották be adóbevallásukat, nyilatkozatukról november 30-ig visszaigazolást kapnak, amely a felajánlás sikertelensége esetén tartalmazza a hiba okát is. Ez által a nyilatkozó megtudhatja, hol hibázott. Amennyiben pedig a visszaigazolás csak a sikertelenség tényét rögzíti, de a konkrét okot nem, ebből a felajánló arra következtethet, hogy a probléma a kedvezményezett oldalán merült fel (például nem volt jogosult felajánlást fogadni, megszűnt stb.). Aki nem elektronikus, hanem hagyományos, papír alapú adóbevallást készített, az szeptember 30-ig kérhet visszaigazolást az APEH honlapján található kérvény kitöltésével.
2009. 09. 18. (XIII/38)
