Az elmúlt hetek legnagyobb rendőri sikere a romagyilkosságok elkövetőinek elfogása volt. Az információk szerint ebben leginkább a bűnözők által használt mobilok voltak a hatóságok segítségére, amelyek elárulták tulajdonosuk tartózkodási helyét. Tóth Béla, a Vodafone Zrt. biztonsági igazgatója szerint az elkövetők hiába cserélték ki többször is a SIM- kártyát, a telefonok IMEI száma (International Mobile Equipment Identity Number, nemzetközi mobilkészülék-azonosítószám) alapján le-hetővé vált a beazonosításuk. Ezt a kódot a telefon minden bekapcsoláskor, híváskezdeményezéskor és meghatározott időközönként elküldi a közelében lévő adótoronyba, ahol azt rögzítik. A fogadóállomás és a jelet érzékelő további tornyok segítségével - az úgynevezett háromszögelés módszerével - néhány méteres pontossággal meghatározható, hogy hol található a készülék, de ma már ennél fejlettebb technikák is rendelkezésre állnak. A GPS-es mobilok esetében műholdak segítségével is működik a helymeghatározás.
Mindez nem új keletű dolog. 2006-ban a Vodafone vesztett pert saját alkalmazottjaival szemben, akiken az új flottakövető szolgáltatásukat tesztelték, részben azok tudtán kívül. A megfigyelés során folyamatosan figyelemmel kísérték, hogy a telefonok hol tartózkodnak, és ezeket az adatokat rögzítették is. Ez a technológia használható arra, hogy egy munkáltató folyamatosan követni tudja alkalmazottja mozgását munkaidejében, de arra is, hogy egy szülő kiskorú gyermeke hollétéről tájékozódjon, akár annak tudta nélkül is.
Az interneten számos helyen kínálnak különböző programokat, eszközöket megvételre, melyek segítségével nyomon követhető egy telefon pozíciója, felvehető a készülék körül folytatott beszélgetés, vagy épp elolvashatóak a fogadott és elküldöttSMS-ek. A legtöbb esetben külföldi honlapokról van szó, ahol egy egyszerű figyelmeztetés szólít fel arra, hogy amennyiben országunkban mindez törvénybe ütköző cselekedet, úgy ne vásároljuk meg a terméket. Az unió nagyüzemben csinálja. Az úgynevezett Echelon program keretei között az angolszász országokban tíz évvel ezelőtt naponta kétmilliárd telefonbeszélgetést rögzítettek, valamint kulcsszavak alapján kereshető is volt az állomány (Minden szót lehallgatnak. Hetek, 2000. március 4.)Természetesen erre nem csak hatóságoknak van lehe-tőség, ezért egyre több cég, magánember szerez be olyan szoftvereket, amelyek által nehezebbé válik a telefonok által küldött és fogadott jelek befogása, azok lehallgatása, így védve meg üzleti titkaikat. Ezek a legtöbb országban a „legális" eszközök közé tartoznak, és átlagosan 200 dollár körüli összegbe kerülnek. Illegális módszernek minősül viszont, amikor a szoftver „feltörhetetlen" titkosítást alkalmaz, s használója ne csodálkozzon, ha a titkosszolgálatok „ráállnak" a készülékre. Az Egyesült Államokban - felismerve azt, hogy az élelmes vevők hajlamosak kiütni a készüléket és kártyafüggetlenné tenni azt - már a SIM kártya sem távolítható el, egybe van építve a telefonnal, így szolgáltatva folyamatos információkat a készülék (és tulajdonosa) helyzetéről, hívásairól, hasonlóan a háziállatokba ültethető chipekhez.
2009. 09. 11. (XIII/37)
