Balog Zoltán
Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, elnök
A kultúrának az emberek önazonosságát kell tükröznie és egyúttal erősítenie is. Tehát a kultúra valahol mindig egy közösségnek az élő lelkiismerete, amely jelez is és formálja is azt a közösséget, amelyet képvisel. Magyarország kultúrájával be kell kapcsolódnunk abba a szellemi vérkeringésbe, ami az európai- és a világkultúrát jelenti. Az új kormány kulturális stratégiájának nem ideológiai alapokon kell állnia, hanem értékalapon, vagyis minden értékes kezdeményezést támogatnia kell. Az idei Polgári Gondola vendégelőadói nem lelki gyarmatosításról beszéltek, hanem egy erkölcsi alapigazságról: amennyiben az ember megtartja az értékeit, a törvényt, akkor számíthat arra, hogy az értékei, a törvény is meg fogja őt tartani.
A kereszténységet nem lehet, sőt nem is szabad kötelezővé tenni - de vonzóvá igen. Minden törvény vagy törvényhozási szándék mögött van egy emberkép. Más emberkép van egy olyan rendelkezés mögött, amely azt mondja, hogy éjjel-nappal legyenek nyitva az üzletek, hétvégén is, vagy hogy liberalizáljuk az abortuszt; mint amögött, amikor az az alapelv, hogy a vasárnapot vásárlásmentes szabadnapként próbáljuk megőrizni, és figyeljünk nagyon oda, mikor engedheti meg az állam magának azok támogatását, akik adott esetben nem akarják megtartani a magzatukat. Abban bízom, hogy a törvényhozási szándék mögött az Orbán-kormány idején keresztény emberkép lesz, ami természetesen nem jelenti dogmatikai tételek átültetését a törvényhozásba. A Tízparancsolat második táblája - amely az ember-ember együttélését szabályozza - a világ összes jogrendjének alapja, s abból számos általános emberi magatartásszabály levezethető. A törvények úgy fogalmaznak, hogy „emberi méltóság tisztelete", mi keresztények pedig úgy fogalmazunk: „Mindenki Isten teremtménye, ezért minden embernek egyenlő méltósága van." Ez látszólag két különböző dolog, de valójában ugyanazt mondja. Az egyik szekuláris nyelven teszi, a másik keresztény, bibliai nyelven.
2009. 10. 22. (XIII/43)
