Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága a romák ellen elkövetett sorozatgyilkossággal összefüggésben végzett tényfeltáró vizsgálata során a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) működésében és a rendőrséggel való együttműködésében jelentős szakmai hibákat és hiányosságokat tárt fel. A vizsgálat szakmai hibaként állapította meg, hogy a hivatal nyilvántartási rendszerében az ügyre vonatkozóan keletkezett információk, a különböző vezetési szinteken nem lettek egyeztetve; elmaradt az érdemi értékelő, elemző és felülvizsgálati munkafázis, emiatt a hivatal rutinszerűen végzett információgyűjtő tevékenysége konkrét érdemi eredményekben nem tudott megnyilvánulni – áll a Gulyás József szabad demokrata képviselő által vezetett bizottság jelentésében.
A jogi és rendőrségi bikkfanyelven írt beszámolót „magyarra” fordítva az derül ki, hogy az NBH-nak nem sok köze volt a gyanúsítottak elfogásához, noha debreceni szervezetük szakembereinek, vélhetően egy műveleti tisztnek a látókörébe került az egyik feltételezett elkövető. Ha jól rakjuk össze a sajtóban korábban kiszivárgott információkat, akkor a tiszthez befutott, a jelentés szakzsargonját használva: „keletkezett információ” arról, hogy az egyik megfigyelt szélsőjobboldali férfi fegyvervásárlási szándékáról beszélt. (Vélhetően lehallgatták, mert az információk úgymond „külső engedélyköteles eszközök alkalmazása révén keletkeztek.”) Azonban a további vizsgálatot trehányságból leállították, mert – itt idézett következik: – „a szakmai és jogi segítségnyújtás elmaradásának következményeként nem került mélységében felderítésre az ellenőrzés alatt tartott személyi kör fegyverbeszerzésre vonatkozó törekvése, és a bűncselekmények elkövetése szempontjából kritikus időszakban végzett további tevékenységének feltárása sem”.
A jelentés cáfolja azt, hogy csak töredékes, feltételezéseken és következtetésen alapuló információi lehettek a műveleti tisztnek a fegyverbeszerzési tervek kapcsán, azaz konkrét telefonbeszélgetések állhattak az NBH rendelkezésére, de az információ nem jutott érdemben magasabb szintre. Így a jelentés a műveleti tiszt feletti hivatali szinteket marasztalja el. Először a feletteseit, mert nem adtak lehetőséget arra, hogy mélyebben vizsgálják a neonáci férfit. Később, 2009 januárjában egy másik forrásból újabb fegyverbeszerzési törekvéssel kapcsolatos információ keletkezett a férfiról, de ezt érdemben nem kapcsolták össze a korábbi információkkal.
Erre annak ellenére sem került sor, hogy a rendőrség 2008 novemberére már megalkotta az elkövetői profilt (szélsőséges ideológiájú, szűk baráti kör), ami teljesen ráillett a „látókörbe” került, náci és szittya jelképekkel teletetovált férfira. (A gyanúsítottak bőrét a Rudolf Hess képtől kezdve az ősmagyar jelképeken át egy sor „festmény” díszíti – a szerk.) A jelentés azt írja, hogy az NBH csak azt követően adta át a „keletkezett információit”, hogy a rendőrség lecsapott a debreceni társaságra. Sőt azt is tartalmazza, hogy míg a rendőrségi vezetőkön egyre nagyobb volt a nyomás a nyomozás során, addig az NBH-t nem rázta meg a sorozatgyilkosságok, mert – idézzük: – „nem volt felfedezhető a hagyományos, rutinszerű munkán túli tevékenység, illetve feladatszabás. Nem került sor például a rendőrség által korábban megadott hírigénnyel, feltételezett elkövetői profillal összhangban a szolgálatoknál korábban keletkezett információk célirányos újraértékelésére, összevetésére”.
Ha jól értjük a jelentést, akkor a működési zavar egyik oka az volt, hogy többször átalakították a szervezetet, illetve egy sor vezetőt kirúgtak. Vagyis inkább káosz jellemezte a belső működést. Szakmai bikkfanyelven: „hatékony nemzetbiztonsági támogatását számos más körülmény mellett az is gyengítette, hogy az átszervezést követően 2007. szeptember 1-től, a különböző vezetői szinteken jelentős számú személyi változás következett be, valamint, hogy a különböző szervezeti egységeknél rendkívül magas arányú létszámfeltöltöttségi problémákat tapasztalt a munkacsoport, melyek hatással voltak a rendszer működőképességének hatékonyságára”. (A sajtóban lehetett arról olvasni, hogy az NBH Hajdú-Bihar megyei vezetőjét lecserélték, mert kapcsolatot ápolt a helyi ellenzéki politikusokkal is – a szerk.)
A jelentés a sorok között megerősíti a Hetek korábbi cikkét (Kémhibák. Hetek, 2009 szeptember 11.), miszerint mobiltelefonjaik és DNS-ük buktatta le a gyanúsítottakat. A bizottság végkövetkeztetése szerint a siker oka a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat elismerten hatékony szerepvállalása és a rendőrség munkája volt. A szakszolgálat végzi a mobilforgalmazási adatok ellenőrzését, tehát félhetően ők találtak összefüggést a helyszínek és az elkövetők között, míg a rendőrség a gyilkosságok helyszínén található DNS-nyomokkal biztosította be a gyanút.
A gyanús négyes
K. Árpád, egykori rockzenész, hangtechnikus, 42 éves, a csoport egyik lehetséges vezetője.
K. István Zoltán, 33 éves, az előbbi férfi öccse, az ő DNS-ük bizonyíthatta a rokoni szálat. Bizonyos időszakban lehallgatta a titkosszolgálat, de nem hosszabbították meg a megfigyelését. Tagja volt a focihuligánok keménymagjának. Egyes vélemények szerint inkább ő lehetett az „agy”.
Cs. István, 28 éves, volt hivatásos katona. Lánytestvére és annak férje rendőr, a nyomozás során vizsgálták, hogy tudtak-e bármiről. A nemzetközi bevetések miatt voltak harcászati tapasztalatai.
P. Zsolt István, 30 éves, a pénzt kezelte egy debreceni szórakozóhelyen, mellékszereplőnek tűnik az ügyben.
2009. 11. 20. (XIII/47)
