Az őszi tévéévadban a nézettség területén az RTL Klub rendre megveri a TV2-t, noha „földi halandónak” kívülről nézve úgy tűnik, hogy nagyjából ugyanazt a menüt próbálja lenyomni a két kereskedelmi csatorna a magyarok torkán. A Barátok közt továbbra is verhetetlen, és a perverz Benkő feleséget keres című trash reality olykor milliós nézettségű.
A két csatorna között a verseny már évek óta zajlik. Előfordult, hogy a TV2 megközelítette a konkurensét, de október 31-én megtörtént a csatorna szempontjából az a dráma, hogy még az RTL kistestvére is, a Film+ kábeltévé nézettsége is megelőzte az adót a főműsoridőben (19 és 23 óra közötti műsorsáv).
A „főfilm” esetében ekkor az RTL Klub–TV2 arány 50 százalék vs. 11 százalék volt.
Bár az arányok változtak, de az elmúlt hetekben továbbra is az RTL Klub vezeti a nézettségi versenyt.
A múlt héten a teljes lakossághoz viszonyított arányokban az RTL Klub nyert, méghozzá 25 százalékos eredménnyel, a TV2 19 százalékot ért el, míg a köztévé 8 százalékot jegyzett. A „fiatalok” között (18–49 éves célcsoportban) az RTL 25, míg a TV2 18 százalékot, az M1 pedig csupán 3,8 százalékot tudott teljesíteni.
A nézettségi grafikonokat figyelve úgy tűnik, hogy az azonos tartalmú, minőségű műsorok az egyik csatornán tarolnak, míg a másikon „kullognak”. Egy átlagos napon, például e héten hétfőn a 18 év feletti tévénézők 40 százaléka az RTL Barátok közt című műsorát nézte, addig a hasonló tematikájú Jóban rosszban egy fél órával korábban a Tv2-n mintegy 27 százalékos részesedést tudott csak szerezni. Igaz a Benkő feleséget keres műsorral (33,4 százalék) szemben majdnem döntetlent tudott elérni a TV2 az amerikai NCIS-sorozattal (26,4 százalék). A Benkő-féle szexista, a nőket lealacsonyító műsor sikere a magyar „médiafogyasztó” ízléséről sokat elárul, illetve az is, hogy ugyanebben az időben az M1-en sugárzott Az Este hírmagazinra a tévénézők csupán 7,2 százaléka volt kíváncsi. Annak ellenére alakult így a nézők érdeklődése, hogy az előző nap szükségállapot közeli helyzet jött létre egy magyar városban, Sajóbábonyban.
A reggeli műsorsávban csak szimbolikusan nagy a verseny, mivel az esti műsorokhoz képest kevesebben tévéznek csupán. Ugyanezen a hétfőn a 18 év felettiek a reggeli órákban legtöbben, 24 százalékban a TV2 Mokka című műsorát nézték. Ha ezt a nézettséget átraknánk az esti műsorsávba, akkor az mindössze 4 százalék körüli részesedést, úgynevezett SHR-értéket jelentene csupán. Egyébiránt reggelente a teljes lakosságban az első helyért a már említetett Mokka és az M1-en futó Ma reggel versenyez, noha a fiatalok inkább az RTL Klub politikaszegény, bulváros Reggelijét nézik. Bár az M1 vezetése cáfolja, de a nézettségi adatokból úgy tűnik, hogy a Nap-kelte távozását a nézettség tekintetében megsínylette a köztévé.
A már említett Benkő-féle műsor azonban újra felvetette annak a kérdését, hogy az államnak milyen mélységben kell beavatkoznia a kereskedelmi adókon futó tartalmakkal szemben, mivel a televíziók műsorpalettáján az utóbbi időben egyre több brutális, az erkölcsi normákat mélyen sértő adás jelent meg. A szigorúbb szabályozást követelők szerint Európa számos országában nagyobb határozottsággal lépnek fel a káros tartalmakkal szemben, illetve a nézők is kötelességüknek érzik megvédeni saját közösségeiket, valamint a kiskorúakat a destruktív tartalmú adások hatásától. Hazánkban tömény brutalitásnak és perverziónak kell képernyőre kerülnie ahhoz, hogy valaki végre jogorvoslatért folyamodjon az illetékes szervekhez.
Valószínűleg ez arra is visszavezethető, hogy hazánkban inkább „panaszelhárítás” folyik, mintsem a panaszosok ügyének alapos kivizsgálása. Ezt jelzi talán, hogy a Benkő Dániel nevével fémjelzett, övön aluli „reality párkereső” sorozattal kapcsolatban eddig összesen egy panasz érkezett az ORTT-hez, amely azt ezen a héten tárgyalta. Szalai Annamária, az ORTT fideszes tagja több adást is érintő, átfogó vizsgálatot szeretett volna indítani az ügyben, hiszen a sorozat legutóbbi adása szerinte a „női nem egyetemes megalázása volt”, a testület azonban nem támogatta indítványát. Végül Majtényi László leköszönő testületi elnök indítványát fogadták el, amely egy konkrét adás vizsgálatát szorgalmazta. A testület az ellenőrzés eredménye alapján szabhat ki szankciót.
Szalai szerint lenne ugyan lehetőség a sokszor brutális jeleneteket tartalmazó kibeszélő- és egyéb show-k kiszorítására, a hatóságok azonban jelenleg nem használják ki a rendelkezésre álló eszközöket. „Következetes, kiszámítható, azonos mércével mérő jogalkalmazásra lenne szükség Magyarországon” – mondja, és hozzáteszi, hogy ezzel szemben a médiát felügyelő állami szervekre az elkésett reakció, illetve az enyhe szankciók jellemzők.
Bár sok panaszt kivizsgálnak, így is jóval kevesebb beadvánnyal fordulnak a testülethez, mint amennyi indokolt lenne. Ezt már Gyuricza Péter, az ORTT szocialista delegáltja mondja, aki úgy véli, hogy sokszor azért nem vezet eredményre a vizsgálati eljárás, mert jogilag megfoghatatlan a panasz tárgya. A „jó ízlés” ugyanis nem jogi kategória, így míg a fizikai erőszakot könnyebben lehet szankcionálni, az erkölcstelen tartalmak jogi besorolása nehéz feladat.
Szalai is a társadalom részéről jelentkező nagyobb nyomásgyakorlást hiányolja a szolgáltatók irányába. Ami őket illeti, pártja a jövőben gyakorlattá kívánja tenni, hogy amennyiben egy-két adásból már látható a műsor elhibázott idősáv-besorolása, átsorolnák azt a megfelelő napszakba.
2009. 11. 20. (XIII/47)
