hetilap

Alig három héttel a hatályos koncessziók lejárta előtt dőlt el, hogy mely cégek mű­köd­hetnek a következő hét eszten­dő­ben a lakosság 81, illetve 67 szá­zalékát elérő frekvenciákon, miután az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) csak a nyáron tette közzé a pályázati felhívást. A médiahatóság kezét a tavalyi év végéig a parlament által elrendelt frekvenciamoratórium kötötte, miközben a
T. Ház a szférát szabályozó új törvény helyett a koncesszióbirtokosok újrázását tette volna lehetővé. Sólyom Lászlón akadt fenn az ügyeskedés, aki előzetes normakontrollt kérve az Alkotmánybírósághoz (Ab) utalta az ügyet. Az alkotmányosság őrei június 30-án az alaptörvénybe ütközőnek találták a megoldást.
Alig három héttel később már ki is írta a két koncesszió hétévnyi sorsáról döntő pályázatot az ORTT. A szeptember 28-ai beadáskor mindkét jogosultságra négy ajánlat érkezett: a Sláger a saját frekvenciáját, a Danubius és az első menetben ajánlata irreális voltára hivatkozva kizárt Zene Rádió Keres­ke­dőház Zrt. mindkét hullámsávot megpályázta. A Slágernek a végül győztesnek bizonyuló – úgymond baloldali kötődésű – FM1 konzorciummal is meg kellett küzdenie.
A kisebbik vételkörzetű frekvenciára pedig a Rádió Juventus Zrt. és a legjobb eredményt elérő, tulajdonosi szálon a nyíltan jobboldali Lánc­híd Rádióhoz kötődő Advenio Zrt. is pályázott.
Az első komolyabb nézeteltérés akkor jelentkezett a testületben, amikor Majtényi László elnök és az SZDSZ által delegált Tímár János azt szorgalmazta, hogy ne fogadják be az FM1 és az Advenio anyagát. A döntéshozatalkor végül egyikük sem szavazott: az előbbi aggályai miatt, az utóbbi a törvény értelmében nem tehette. A többiek viszont megszavazták a koncessziósdíj-ajánlatukkal élre törő FM1 és Advenio győztessé nyilvánítását. A két cég összesen 17 milliárd forint koncessziós díj befizetését vetítette előre. A döntés másnapján Majtényi László bejelentette: november 30-ai hatállyal lemond ORTT-elnöki mandátumáról, a Sláger és a Danubius pedig perre ment az ügyben, és várhatóan így tesz a Zene Rádió is.
Vezérigazgatójának korábbi közlése szerint a Danubius vizsgálja, hogy miként szerezhetne másik frekvenciát, míg a Slágert előbb a Rádió1-hálózattal, majd a Roxyval és a Pont FM-mel hozták hírbe. Az előbbi két cég vezetője cáfolta, hogy túl akarnának adni a cégen, a Pont ügyvezetője pedig azt mondta, hogy több vasat tartanak a tűz­ben, de a Slágerrel tárgyalnak „a legkevésbé”.
A Neo FM tájékoztatása szerint a rádió „túlnyomórészt zenét sugároz majd, műfaji vagy korszakbeli megkötések nélkül”, a zenei kínálat több mint harmada magyar lesz, ezek között is fontos szerepet kapnak az új dalok. A hétköznap délután négy és hat óra között – Winkler Róbert és Bazsó Gábor vezetésével jelentkező Ezeröcsi című produkció, vagy az este nyolc és tíz óra között adásba kerülő Álláspont olyan mű­sorok, amelyek hangvételükben, tartalmukban egyértelműen újdonságnak számítanak majd a rádiós piacon – írják. Minden szerdán jelentkeznek a tévéből már ismert Beugró című műsor rádiós változatával; mindkét hétvégi délelőttön családi magazint, délutánonként pedig kívánságműsort kínálnak hallgatóiknak. A Class FM menedzs­mentje „kultúrát közvetítő zenei rádiót”, interaktív, az utóbbi tizenkét év továbbvihető vívmányait vállaló, az európai kereskedelmi rádiózás elemeit is átvevő adót ígért. Stábjukról egyelőre nem nyilatkoztak a médiának, de annyit már tudni a TV2 közleményéből, hogy az Áll az alku című produkció vezetője, Kovács Áron náluk is hallatja hangját. A Sláger és a Danubius ugyanakkor azt közölte a múlt héten, hogy még „nem engedték el” húzóneveiket.
A legfőbb ügyész az SZDSZ által benyújtott interpellációra válaszolva hétfőn bejelentette a parlamentben, hogy hivatalból eljárást indít az ügyben.
Két héttel az utolsó adások előtt a megkérdezettek túlnyomó része (kilenctizede) hallott arról, hogy megszűnik a Danubius és a Sláger Rádió – derült ki a Medián országos reprezentatív felméréséből.
A két rádió valamelyikét a felnőtt népesség háromnegyede hallgatja kisebb-nagyobb rendszerességgel. Az igazi „kemény maghoz” a felnőttek 15 százaléka tartozik: ők mindkét adót hetente többször is hallgatják – de összességében tízből négyen tekernek hetente többször is a két rádióadó valamelyikére. Jellemzően a fiatal, érettségizett vagy szakmunkás, vidéki városokban élő férfiakat tudta magához vonzani a Sláger és a Danubius, a legerősebb tényezőnek az életkor bizonyult. 
A Danubius és a Sláger meg­szű­nését tízből hat ember felháborítónak tartja. A helyükbe lépő új rádiókat a népesség 15 százalékának áll szándékában hallgatni, sőt a két adó „kemény magja” esetében 24 százalék az új rádióknak (is) bizalmat szavazók aránya. Tízből négyen előre elzárkóznak az új adóktól.
A frekvenciapályázat eredményét értékelő vélemények közül tízből heten leginkább azzal értettek egyet, hogy az MSZP és a Fidesz a színfalak mögött megegyezett, hogy mindkettőnek legyen országos rádiója. Leginkább az ORTT-t tartják felelősnek az emberek a Sláger és a Danubius elhallgatásáért, de ugyancsak a fel­elősök között említették a két nagy parlamenti pártot, valamint a kormányt is. Csak minden nyolcadik ember vélekedik úgy, hogy megalapozott szakmai döntés született. Közéjük egyébként leginkább a két rádiót sosem hallgatók, valamint a szocialista párt szavazói tartoznak.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek