„Kutya bolha nélkül, baromfi szalmonella nélkül nem létezik” – idézte a mondást Szabó István, a Magyar Broilerszövetség elnöke. Ez azt jelenti, hogy – EU-direktíva ide vagy oda – az abszolút szalmonellamentesség megvalósíthatatlan követelmény. „A szalmonellát bármilyen szennyeződés, rágcsáló, víz, sőt takarmány is közvetítheti, a baktérium pedig nemcsak a csirkében, hanem a sertéstől a marháig mindenütt előfordul” – mondta lapunknak egy elkeseredett baromfitermelő. Szalmonellabaktériumból egyébként is több ezer fajta létezik, az emberre veszélyes néhány változata pedig 2-3 perces, 70-80 fokon történő hőkezelés (sütés, főzés) során azonnal elpusztul. „Az egész műbalhé arra jó, hogy kiszoruljunk a piacról, és az egyes baromfitermelők, vagy épp az egész ágazat tönkremenjen” – tette hozzá a nevének elhallgatását kérő gazda. A csirkét mind naposcsibe korában, mind leadáskor megvizsgálják, s az általa eddig leadott több millió baromfi minden előírásnak megfelelt. „Noha a csirketelepen nagyobb a tisztaság, mint a helyi kórházban, most mégis úgy érzem, hogy betarthatatlan követelmények elé akarnak állítani minket” – egészítette ki a mondandóját.
Az EU azonban már 2003-ban elrendelte a szalmonellamentesítést, amelynek csirkékre vonatkozó határideje 2010. december 12-én lejár. A kitűzött célt az EU 3 millió euróval támogatja, amelyet ugyanilyen mértékben egészít ki az államkassza. A gazdák szintén 3 millió eurót vállaltak, így 9 millió euró áll rendelkezésre a program végrehajtására – tudtuk meg Kern Józseftől, a Diagon Kft. ügyvezető igazgatójától, aki egy magyar találmánnyal sietett a gazdák segítségére. A cég által kifejlesztett új diagnosztikai készülék segítségével ugyanis a korábbi, négynapos határidő helyett két óra alatt ki lehet mutatni a fertőzöttség tényét. Kern József a Baromfi Terméktanáccsal együtt-működve fejlesztette ki az említett készüléket, és úgy véli, hogy amíg az uniós rendeletet figyelembe véve a hollandok, svédek, németek és franciák sikerrel küzdötték le a szalmonellafertőzöttséget 25 százalékról néhány százalékra, addig a magyar gazdák „Csipkerózsika-álmukat aludták”.
Szabó István szerint erről szó sincs, a magyar gazdák eddig is a minőség javításán dolgoztak, és ezután is ezt teszik. Egy északi országban azonban, ahol hűvösebb a klíma, könnyebb a helyzet. „Abszolút szalmonellamentességet ugyan ott sem fognak elérni, mert több ezer fajta szalmonella létezik. A melegebb égöv alatt lévő gazdák – a görögök, az olaszok, a spanyolok és a dél-franciák – azonban azért lobbiznak, hogy az EU józan mederbe terelje a szalmonellaprogramot” – mondta lapunknak az elnök, aki szerint a gyakorlat biztosan nem igazolja a 70 százalékos fertőzöttségi adatot. Ez inkább egy múlt heti sajtótájékoztatóról oly módon kipattant hír, amely szerint tíz, találomra vásárolt csirkét mértek be a Diagon Kft. készülékével. Szabó István szerint a cégnek kereskedelmi érdeke a mérőkészülék népszerűsítése. „Senki nem tudja, hogy ezeket a húsokat hol vásárolták, s még korrekt mérés esetén sem mindegy, hogy azt miként végezték el.
A bőr alatt vagy a szárnyon nagyobb valószínűséggel jelenik meg a szalmonella, mint a mélyizomban. Ha tehát valaki combhúst vagy mellfilét vásárol, akkor garantáltan 10 százalék alatt van Magyarország érintettsége” – fejtette ki a Magyar Broilerszövetség elnöke.
2009. 11. 27. (XIII/48)
