Kriszta szerint náluk teljesen tönkrement a karácsony azért, mert lefagyott az internetük, s emiatt a férje, aki már délután visszavonult a szobájába, hogy laptopjáról ünnepi jókívánságokat küldjön szerteszét a nagyvilágba, egész este szitkozódott, mert az ausztráliai nagynénijét sem tudta felköszönteni. Kérdés persze, hogy mitől lett volna jó éppen ez a karácsonyuk, amikor Kriszta és férje évek óta külön szobában alszanak, egyikőjük az egyik gyerekkel, másikuk a másik gyerekkel egy ágyban, s csak az anyagiak meg a gyerekek miatt nem váltak még el. Bár Kriszta most albérlet után nézelődik, mert mint mondja, betelt a pohár, nem akar több ilyen karácsonyt.
A pszichológusok körében alapvetésnek számít - mi több, tananyagként szerepel -, hogy a családok életében az ünnep és általában a szabadságolások időszaka komoly veszélyforrásnak számít. Kizökkenve a hétköznapi hajtásból, összezárva egy lakásban sokan nem örülnek annak, hogy végre egymás szemébe nézhetnek. A szakemberek egyöntetű tapasztalatai szerint a karácsonyi vagy a nyári együttlétek idején az átlagosnál gyakoribb a családon belüli erőszak, a házastársi veszekedés. Gyakori forgatókönyv, hogy a gyerekkel van valami baj, vagy lyukas a zokni, és ez apropó arra, hogy kirobbanjon az addig lefojtott feszültség. Hiszen a hétköznapok alatt számos konfliktus adódik, ami akár idő hiányában nem lett tisztázva, és ebből mindkét fél a saját igaza szerint rakja tele sérelmeivel a „méregzsákját". Mondhatni, ünnepkor telik be a pohár, s feltehetően erre utalnak a KSH többéves adatai is, melyek szerint a válóperes keresetek benyújtásának szembetűnő megugrása kimutathatóan az év elején, valamint az ősz beköszöntekor jellemző. Úgy tűnik, hogy decemberben és augusztusban, a kiengedős időszakokban az emberek elnapolják válási szándékukat, bár az is igaz, hogy ilyenkor válóperes ügyvédeket sem könnyű leakasztani, mivel ők is szabadságon vannak.
„Ünnepek idején össze vannak zárva az emberek, így a feszültségeket nem tudják kifelé elvezetni, viszont maguk között sem tudják kezelni" - mondja Kiss B. Gyöngyi pszichológus. A helyzetet csak súlyosbítja az emberekben élő elvárás az ünnepi családi idillről, arról, hogyan kellene lezajlania az eseménynek, miközben a valóság erre kiábrándítóan rácáfol. „Ez ugyanolyan, mint amikor a várva várt nyaralás idején a vámtiszttől kezdve a szállodaportásig mindenkit és mindent folyamatosan lehet szidalmazni és becsmérelni, miközben a rossz közérzet igazi oka az, hogy egymással képtelenek kijönni a felek, s ettől feszültek. Elképesztő mértékű lett az egoizmus, saját pácienseimnél azért küzdök, hogy vegyék észre: a másik fejében nem az ő gondolatai vannak" - hangsúlyozza a pszichológus. Hogy egy családban mennyire simán zajlik le az ünnep, az a szakember szerint megbízható pontossággal jelzi, hogy milyen állapotban vannak a kapcsolatok. A házastársi konfliktusok egyik legszembetűnőbb jelzőkészüléke a gyerek: míg nevelési tanácsadóban dolgozott, Kiss B. Gyöngyi tinédzserek esetében tapasztalta azt, hogy az ünnepek közeledtével általában egyre feszültebbekké váltak, mert rendkívül tartottak a szülők menetrendszerű veszekedéseitől, miközben nagyon vágytak egy meghitt együttlétre velük. Aztán az ünnepek múltával a gyerekek lenyugodtak, mert minden visszazökkent a megszokott kerékvágásba, visszatértek a nyugodt, dolgos hétköznapok.
2010. 01. 08. (XIV/1)
