Hegedűs István és felesége, Erzsike néni fényes nappal igyekeztek haza falujukba, Szomorra. Pregia márkájú autójukkal az útviszonyoknak megfelelően, lassan haladtak. Ekkor tűnt fel egy Volvo, a szemből jövő kocsikat előzve. „Hát ez meg mit csinál?” – tette fel a kérdést feleségének Pista bácsi. A szemből jövő autó egyik kereke váratlanul egy kátyúba került, majd a Volvo hirtelen irányt váltva frontálisan ütközött a házaspár autójával. Mindez pontosan négy évvel ezelőtt történt. Pista bácsi azóta tolószékkel közlekedik. Az egyik lábát amputálták, a másikat nagy nehezen sikerült megmenteni. Erzsike néni több helyen szenvedett csonttörést, s négy év után kiderült, hogy a gerince is elrepedt.
Az út, amely három megye (Pest, Fehér és Komárom megye) találkozási pontjánál található, azóta is kátyúkkal teli és életveszélyes. „Ismerjük az utat, a mi műszaki felügyeletünk alá tartozik” – mondta lapunknak Pásztor Zoltán, a Magyar Közút Kht. Pest Megyei Igazgatóságának üzemeltetési osztályvezetője. „A lyukakat a téli időszakban csak ideiglenesen tudjuk javítani, ez azonban csupán tüneti kezelést jelent, mert egy elöregedett burkolaton újra és újra megjelennek a kátyúk. Tartósabb kátyúzást tavasztól őszig tudunk végezni. A teljes felújítás és fejlesztés pedig nagyon költséges dolog, erre a közútkezelő javaslatot tehet” – tette hozzá a szakember, aki egyébként úgy véli, hogy a fenti útszakasz egyáltalán nem nevezhető életveszélyesnek. „A tapasztalatok szerint épp a felújított utakon nő meg az autósok átlagsebessége, ebből valóban kialakulhatnak súlyos balesetek. A rossz úton lassabban mennek az autósok, ez csökkenti a baleseti kockázatot” – fejtette ki véleményét.
Az idős házaspár számára ez a magyarázat nem jelent már vigaszt. S talán az sem, hogy kártérítésért fordulhattak volna az út üzemben tartójához. A kórházi ágyon fekve, az életükért küzdve azonban kinek lett volna ehhez lelkiereje? „Én amennyire tudtam, a férjemnek segítettem, mert kétséges volt, hogy a másik lábát meg lehet-e menteni. Az utak állapotát nézve azonban azóta sem értem, hova kerül az a rengeteg adó, amelyet a benzin megvételével kifizetünk” – mondta lapunknak az idős asszony.
Tény, hogy egy liter, 314 forintos áron megvásárolt benzinből immár 186 forintot, a 296 forintért tankolt gázolajból pedig 159 forint adót fizetünk az államkasszába. „A jövedéki adó a költségvetés egészének bevételét képezi, és nem közvetlenül fordítódik útépítésre vagy -karbantartásra. Felhasználásáról a Pénzügyminisztérium adhat információt” – felelte érdeklődésünkre Arzt Gergely, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium sajtóreferense.
A jövedéki adó megemelése azonban nem jelenti azt, hogy többet költünk majd útépítésre vagy útfenntartásra. „Az Útalap 1998. évi megszűnése óta a jövedéki adóbevétel, más adóbevételekhez hasonlóan, bekerül a »közösbe«, így a központi költségvetés bevételét képezi – tudtuk meg Magyar Alettától, a Pénzügyminisztérim sajtóosztályának munkatársától. – Az adott évi kiadások tervezése a szükségletek és a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek függvénye” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy miért robbant le idén olyan látványosan a közutak állapota, könnyen meg lehet találni a választ. (Magyarázatokban mi magyarok nagyon jók vagyunk.) A Magyar Közút Zrt. által kiadott nyilatkozat szerint az elmúlt időszak mintegy 40 Celsius-fokot kitevő hőingadozása a felelős. Nem sikerült kiderítenünk, hogy ez az óriási hőingadozás hol történt meg egy adott pontban, ahol az útburkolat állapotát is befolyásolta. Az ország két különböző helyszínén azonban – egymástól több száz kilométerre – valóban előfordulhatott ekkora hőmérséklet-különbség. Kézenfekvőbb magyarázat a Magyar Autóklub jogi igazgatójának, Gyulainé dr. Tóth Zsuzsának a véleménye: az elmúlt időszak kedvezőtlen időjárása – fagyás-olvadás-fagyás-olvadás – siettette az úthibák megjelenését. „Budapesten több főútvonalat felújítottak az elmúlt években, a mellékútvonalakon viszont katasztrofális a helyzet, s úgy véljük, tömeges kárbejelentések várhatók. Csupán javítgatásokkal pedig nem lehet a problémát kezelni” – mondta.
Márpedig jelenleg többnyire ezen a szinten folyik a segítségnyújtás. Az előző hétvégén három nap alatt 1017 úthibát javított ki a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF), ez a szám pedig januárban meghaladta a négyezret – nyilatkozta lapunknak Horváth László, az FKF sajtóreferense.
Hogyan igényelhetünk kártérítést?
Egy internetes blog szerint kétfajta autós létezik: az egyik, aki már belement egy végzetesnek bizonyuló kátyúba, a másik, aki számára csak idő kérdése, hogy mikor megy bele abba. Mi azt kívánjuk, hogy ez utóbbi senkivel se történjen meg, mégis jó tudni, hogy minden útszakasz üzemeltetője kapcsolatban áll egy biztosítótársasággal, amely – ha mégis szükség van rá – kártérítést fizethet. Ehhez azonban ki kell derítenünk, hogy az adott útszakasz melyik üzemeltetőhöz tartozik.
A magyar úthálózat felügyelete és karbantartása három intézmény között oszlik meg. A mintegy 30 ezer kilométeres országos úthálózatot a Magyar Közút Zrt, a fővárosi, 4300 kilométeres úthálózat egynegyedét pedig a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) felügyeli. A maradék kétharmad rész (kb. 3200 km) üzemben tartását a kerületi önkormányzatok látják el.
Ha a fővároson kívül ért valakit a kár, akkor a www.kozut.hu weboldalon találhatja meg az üzemben tartóra vonatkozó információkat. Fővárosi káresetnél az FKF kárrendezési irodájába érdemes telefonálni (Kárrendezési Ügyfélszolgálati Iroda, Budapest, Bánk bán utca 8-10. Tel.: 06-1-464-8571).
„A rendelkezésre álló adatbázisból a kollégáim rögtön kikeresik, hogy az adott útszakasz kihez tartozik” – mondta lapunknak Horváth László, az FKF sajtóreferense. Fontos, hogy a káreset okát tudni kell bizonyítani: ehhez tanácsos fényképfelvételt készíteni a helyszínről és az okozott kárról, s mindez akár mobiltelefonba épített fényképezőgéppel is megtehető. Ha utas is volt az autóban, akkor érdemes megkérni, hogy tanúskodjon, ha egyedül utazott valaki, akkor ajánlatos rendőrségi jegyzőkönyv felvételét kérni. „A káresetet haladéktalanul be kell jelenteni, a kárszakértői vizsgálatot pedig minél hamarabb érdemes lefolytatni. A bejelentéshez szükséges formanyomtatvány az internetről is letölthető” – mondta lapunknak Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kommunikációs menedzsere.
2010. 01. 22. (XIV/3)
