hetilap

Hegedűs István és felesége, Erzsike néni fényes nappal igyekeztek haza falujukba, Szomorra. Pregia márkájú autójukkal az útviszonyoknak megfelelően, lassan haladtak. Ekkor tűnt fel egy Volvo, a szemből jövő kocsikat előzve. „Hát ez meg mit csinál?” – tette fel a kérdést feleségének  Pista bácsi. A szemből jövő autó egyik kereke váratlanul egy kátyúba került, majd a Volvo hirtelen irányt váltva frontálisan ütközött a házaspár autójával. Mindez pontosan négy évvel ezelőtt történt. Pista bácsi azóta tolószékkel közlekedik. Az egyik lábát amputálták, a másikat nagy nehezen sikerült megmenteni. Erzsike néni több helyen szenvedett csonttörést, s négy év után kiderült, hogy a gerince is elrepedt.
Az út, amely három megye (Pest, Fehér és Komárom megye) találkozási pontjánál található, azóta is kátyúkkal teli és életveszélyes. „Ismerjük az utat, a mi műszaki felügyeletünk alá tartozik” – mondta lapunknak Pásztor Zoltán, a Magyar Közút Kht. Pest Megyei Igazgatóságának üzemeltetési osztályvezetője. „A lyukakat a téli időszakban csak ideiglenesen tudjuk javítani, ez azonban csupán tüneti kezelést jelent, mert egy elöregedett burkolaton újra és újra megjelennek a kátyúk. Tartósabb kátyúzást tavasztól őszig tudunk végezni. A teljes felújítás és fejlesztés pedig nagyon költséges dolog, erre a közútkezelő javaslatot tehet” – tette hozzá a szakember, aki egyébként úgy véli, hogy a fenti útszakasz egyáltalán nem nevezhető életveszélyesnek. „A tapasztalatok szerint épp a felújított utakon nő meg az autósok átlagsebessége, ebből valóban kialakulhatnak súlyos balesetek. A rossz úton lassabban mennek az autósok, ez csökkenti a baleseti kockázatot” – fejtette ki véleményét.
Az idős házaspár számára ez a magyarázat nem jelent már vigaszt. S talán az sem, hogy kártérítésért fordulhattak volna az út üzemben tartójához. A kórházi ágyon fekve, az életükért küzdve azonban kinek lett volna ehhez lelkiereje? „Én amennyire tudtam, a férjemnek segítettem, mert kétséges volt, hogy a másik lábát meg lehet-e menteni. Az utak állapotát nézve azonban azóta sem értem, hova kerül az a rengeteg adó, amelyet a benzin megvételével kifizetünk” – mondta lapunknak az idős asszony.
Tény, hogy egy liter, 314 forintos áron megvásárolt benzinből immár 186 forintot, a 296 forintért tankolt gázolajból pedig 159 forint adót fizetünk az államkasszába. „A jövedéki adó a költségvetés egészének bevételét képezi, és nem közvetlenül fordítódik útépítésre vagy -karbantartásra. Felhasználásáról a Pénz­ügyminisztérium adhat információt” – felelte érdeklődésünkre Arzt Gergely, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium sajtóreferense.
A jövedéki adó megemelése azonban nem jelenti azt, hogy többet költünk majd útépítésre vagy útfenntartásra. „Az Útalap 1998. évi megszűnése óta a jövedéki adóbevétel, más adóbevételekhez hasonlóan, bekerül a »közösbe«, így a központi költségvetés bevételét képezi – tudtuk meg Magyar Alettától, a Pénzügyminisztérim sajtóosztályának munkatársától. – Az adott évi kiadások tervezése a szükségletek és a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek függvénye” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy miért robbant le idén olyan látványosan a közutak állapota, könnyen meg lehet találni a választ. (Magyarázatokban mi magyarok nagyon jók vagyunk.) A Magyar Közút Zrt. által kiadott nyilatkozat szerint az elmúlt időszak mintegy 40 Celsius-fokot kitevő hőingadozása a felelős. Nem sikerült kiderítenünk, hogy ez az óriási hőingadozás hol történt meg egy adott pontban, ahol az útburkolat állapotát is befolyásolta. Az ország két különböző helyszínén azonban – egymástól több száz kilométerre – valóban előfordulhatott ekkora hőmérséklet-különbség. Kézenfekvőbb magyarázat a Magyar Autóklub jogi igazgatójának, Gyulainé dr. Tóth Zsuzsának a véleménye: az elmúlt időszak kedvezőtlen időjárása – fagyás-olvadás-fagyás-olvadás – siettette az úthibák megjelenését. „Budapesten több főútvonalat felújítottak az elmúlt években, a mellékútvonalakon viszont katasztrofális a helyzet, s úgy véljük, tömeges kárbejelentések várhatók. Csupán javítgatásokkal pedig nem lehet a problémát kezelni” – mondta.
Márpedig jelenleg többnyire ezen a szinten folyik a segítségnyújtás. Az előző hétvégén három nap alatt 1017 úthibát javított ki a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF), ez a szám pedig  januárban meghaladta a négy­ezret – nyilatkozta lapunknak Horváth László, az FKF sajtóreferense.

Hogyan igényelhetünk kártérítést?

Egy internetes blog szerint kétfajta autós létezik: az egyik, aki már belement egy végzetesnek bizonyuló kátyúba, a másik, aki számára csak idő kérdése, hogy mikor megy bele abba. Mi azt kívánjuk, hogy ez utóbbi senkivel se történjen meg, mégis jó tudni, hogy minden útszakasz üzemel­tetője kapcsolatban áll egy biztosítótársasággal, amely – ha mégis szükség van rá – kártérítést fizethet. Ehhez azonban ki kell derítenünk, hogy az adott útszakasz melyik üzemeltetőhöz tartozik.
A magyar úthálózat felügyelete és karbantartása három intézmény között oszlik meg. A mintegy 30 ezer kilométeres országos úthálózatot a Magyar Közút Zrt, a fővárosi, 4300 kilométeres úthálózat egynegyedét pedig a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) felügyeli. A maradék kétharmad rész (kb. 3200 km) üzemben tartását a kerületi önkormányzatok látják el.
Ha a fővároson kívül ért valakit a kár, akkor a www.kozut.hu weboldalon találhatja meg az üzemben tartóra vonatkozó információkat. Fővárosi káresetnél az FKF kárrendezési irodájába érdemes telefonálni (Kárrendezési Ügyfélszolgálati Iroda, Budapest, Bánk bán utca 8-10. Tel.: 06-1-464-8571).
„A rendelkezésre álló adatbázisból a kollégáim rögtön kikeresik, hogy az adott útszakasz kihez tartozik” – mondta lapunknak Horváth László, az FKF sajtóreferense. Fontos, hogy a káreset okát tudni kell bizonyítani: ehhez tanácsos fényképfelvételt készíteni a helyszínről és az okozott kárról, s mindez akár mobiltelefonba épített fényképezőgéppel is meg­tehető. Ha utas is volt az autóban, akkor érdemes megkérni, hogy tanúskodjon,  ha egyedül utazott valaki, akkor ajánlatos rendőrségi jegyzőkönyv felvételét kérni. „A káresetet haladéktalanul be kell jelenteni, a kárszak­értői vizsgálatot pedig minél hamarabb érdemes lefolytatni. A bejelentéshez szükséges formanyomtatvány az internetről is letölthető” – mondta lapunknak Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kommunikációs menedzsere.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek